Társadalmi Lexikon - Madzsar József szerk. (Budapest, 1928)
M - Magyar Nemzeti Szövetség - Magyarország
Magyar Nemzeti Szövetség 439 belőle, úgy, mint Németországban és Oroszországban, önálló, a polgári művészetfölfogással szakító képzőművészeti mozgalom szülessen meg. Magyar Nemzeti Szövetség, 1919-ben alakult ki Perényi Zsigmond elnöklete mellett. Célja, hogy az elszakított területek magyarságának ügyét szemmel tartsa és annak érdekében agitációt fejtsen ki. Magyarország, királyság (a királyi trón betöltése szünetel). Kétkamarás rendszer (képviselőház és felsőház), nőkre is kiterjedő választójog (csak városokban titkos). Kormányzója Horthy Miklós. Magyarország területe: Terület Lakosság Népekm ezrekben sűrűség A háború előtt — 325.411 20.886 64 A háború után — 92.916 7.980 86 Magyarország területi vesztesége 68%, míg a lakosság számának csökkenése 59%. Magyarország határvonalának hossza kereken 1470 km., amelyből az észak felé eső Csehszlovákiára 570, a nyugati Németausztriára 180, a déli Jugoszláviára 400, míg a kelet felé eső Romániára 300 km. jut. Nemzeti és felekezeti megoszlás: A lakosság 97%-a beszéli a magyar nyelvet. Magyarország a Nagy Magyar Alföld és a Dunántúl területét foglalja el. Legnagyobbrészt sík vidék. Északi részén a Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk hegyvonulata húzódik, amely hegylánc a Dunántúlon a Pilis, Budai, Vértes és Bakony hegységekben folytatódik. A Duna és Dráva szögletében a Dunántúlon szigetszerűen emelkedik ki a Mecsek. Az ország nyugati részeire az Alpok nyúlványai is elérnek. Az ország legmagasabb csúcsa a mátrai Kékes, 1010 méter. Főfolyója a Duna. Magyarország három klímaterület érintkezésén fekszik. A földközitengeri, közép- és keleteurópai klímaterületek között. Magyarország agrárállam. Szántóföldje viszonylag legtöbb egész Európában, az ország területének 60%-át teszi ki. Rét és legelő 19%, erdőség 12%, kert és szőlő 3%, terméketlen terület 6%. Az erdőterületnek több mint 84%-a jutott az utódállamok kezére, ami az épületes tűzifabeszerzés terén lényeges nehézségeket okoz. .1 lakosság foglalkozási megoszlása a következő: Ezrelék Ezrelék Magyar —— 896 Róm. kát. — 639 Német-------— 69 Gör. kát. —— 22 Szlovák -------— 18 Református — 210 Román-------— 3 Evangélikus— 62 Szerb— 2 Gör. keleti — 6 Horvát-------— 5 Unitárius 0.1 Egyéb -------— 7 Zsidó-------— 59 Egyéb —-----52 Ezrelék Őstermelés--------------558 Ipar---------------------------191 Bányászat--------------------15 Kereskedelem 51 Közlekedés-------------------44 Egyéb---------------— 141 Magyarország A földbirtok megoszlása egészségtelen. A földdel rendelkezők 98,6%-ának átlagban 10 hold földje van, az összes megművelt terület közel felét téve ki, azonban ebben a számban minden 100 holdon aluli földbirtokos benfoglaltatik. A földbirtokreform alig valamivel változtatta meg a megoszlás arányát, hiszen mindössze 927.600 hold került fölosztásra, az összes megművelt területnek nem egész 6%-a. A megművelt terület viszonylag legnagyobb részében az ország legfontosabb terménye, a búza terem. Jelentős még rozs- és kukorica-, valamint burgonyatermelése is. A dohány-, gyümölcs- és szőlőtermelés ugyancsak fontos szerepet játszik gazdasági életében. Állattenyésztése fejlett, kivitelének második legnagyobb tétele a vágóállat. Bányászatának jelentősége viszonylag csekély, mindössze a pécsi kőszénre és a magyar középhegység barna szenére szorítkozik. Ipara nyersanyagnehézségekkel küzd, a szénkészlet kétharmada, a vasérckészletnek 85%-a, a vízi energiáknak pedig közel 90%-a jutott az utódállamok birtokába, ami az önálló, minden iparágra kiterjeszkedő fejlődés elé komoly gátat vetett. A háború előtti Magyarországon, amely gazdasági kiegészítője volt az iparos osztrák tartományoknak, elsősorban a mezőgazdasági (malom-, cukor- stb.) ipar fejlődött ki. A háborúutáni idők burzsoáziájának főtörekvése volt az országot a termelés minden területén önállósítani. Erős fejlődésnek indult a textil-, elektromos- és kémiai ipar. Vasúthálózatának hossza 8670 km., amelyből 1520 magánüzemű. Forgalmának lebonyolításában a víziutak közül a Duna és Tisza játszik nagy szerepet. Külkereskedelmi forgalma legnagyobbrészt Ausztria felé irányul, utána jelentőségük sorrendjében Csehszlovákia, Németország, Románia, Lengyelország, Olaszország, Svájc, Egyesült Államok következnek. Az ország úgynevezett „szanálás“-ának következményei a külföldi tőke erősebb térhódítása, a parasztság újbóli eladósodása és a munkásosztály egyre nagyobb mértékű nyomora lettek. Az ország gazdasági életét a külföldi tőke befolyása alatt álló nagybankok irányítják. Ugyancsak a szanálási akció következménye, hogy a földbirtokos, ipari és pénzügyi burzsoázia közötti érdekellentétek viszonylag lecsökkentek. Magyarország közgazdasága, e gyűjtőfogalom alatt azon jellegzetes adatok összességét értjük, amelyek Magyarország egyes termelőágaira vonatkozólag fölvilágosítással szolgálnak. A földnek termelési ágak szerint való megoszlását a következő táblázat mutatja: Osztálytagozódás: Ezreléke a kereső lakosságnak Proletár (városi és vidéki) 1.965.700 524 Félproletár (törpebirtokos és segédnélküli kisiparos) 628.000 167 Paraszt és kispolgár — — 933.000 249 Burzsoázia------------— 93.500 25 Egyéb--------------------------- 132.000____35 Összesen------- 3,752.500 1000 Kataszteri hold 0/0 Szántó ---------------9,711.100 60.1 Kert ----------- 178.363 1.1 Rétek --------------- 1,163.681 7.2 Átvitel 11,053.144 68.4