Társadalmi Lexikon - Madzsar József szerk. (Budapest, 1928)
H - Humanité - Humanizmus - Húsfogyasztás - Húsipari munkások
Humanité 284 Húsipari munkások téri haza erkélyéről a hódoló szocialista munkások fölvonulását. Semmi vallás semmi papját nem akarta betegágya mellett látni. Az egész emberiség képét, küzdelmeit, a nagy társadalmi kérdéseket és azok megoldásait a regényeiben rajzolta meg. A nyomorultak, amely legnépszerűbb könyve, az első regény, amely proletárhőst szerepeltet. Hirdeti, hogy az embert a környezete teszi azzá, ami. Teljes részvéttel fordul minden emberi nyomorúság felé. A regény szociális tendenciája a világ minden irodalmi nyelvén milliók érdeklődését keltette föl. A nevető ember a 17. század angol életének a legtisztább szocialista álláspont szerinti ismertetése. Jellemzi az erkölcsi fölfogás emelkedett szabadsága. Az 1793 Vendée királypárti parasztjainak és a forradalom harcosainak ütközése, szépséges elméleti harcokkal és az anyai szeretet dicsőítésével. A tenger munkásai, az elemek harcának megrendítő bemutatása mellett, az emberi akarat hőskölteménye. Hugo nemcsak a romanticizmus atyja, de első kiemelkedő példája annak, hogyan hódítja meg a szocializmus eszméje az emberiség legkiválóbb agyvelőit, akik írásaikkal a haladást szolgálják. Nagy hatással volt a magyar irodalomra is. Humanité (l’Humanité, ejtsd: lumanité, a. m. az emberiség), vagy másfél évtizeden át a francia szociáldemokraták újságja, amelyet 1904-ben a párt egyik vezére, Jaurés alapított és amelynek haláláig főszerkesztője volt. A munkásmozgalomnak Franciaországban is bekövetkezett szakadásakor (1921) a kommunisták kezébe jutott és most a francia kommunisták hivatalos lapja. Szerkesztője Martin Cachin. Humanizmus. A középkor végén, a törökök előnyomulása, Konstantinápoly eleste (1453) vándorútra kényszerítette a görög műveltség képviselőit. Nyugaton ezek a régi görög-római világ eszméit felújították és azt a nagy szellemi mozgalmat teremtették meg, amelynek különböző képe van. Mint a régi világ megújítója, reneszánsz nevet kapott, az eszmény, amelyet zászlajára tűzött, a régi, testben- lélekben kiegyensúlyozott ember (homo, ebből humanizmus), a katolikus egyházzal szemben pedig reformkatolicizmus a jellege, amely az egyház dogmáit elvetette és sokkal szabadabb szellemű mozgalom volt, mint az utána meginduló reformáció, amely a fölébredő szabadgondolkozást megint csak — csakhogy a katolikusnál egyszerűbb és puritánabb — egyházi mederbe kényszerítette vissza. A humanizmus Olaszországban kezdődik, innen azonban szétsugárzik Európa többi országaiba is (nálunk Mátyás király kora!). Hollandiában Erasmus Rotterdamus, Németországban Reuchlin, Hutten (és Melanchton) a legkiválóbb képviselői. Régi szövegek közzététele, egyetemek, tudós társaságok alapítása fűződik a humanizmus nevéhez. A legtöbb helyen arisztokrata — míg a reformáció demokrata — mozgalom volt, azért sok humanista tudós (Erasmus) nem tudott a reformációhoz csatlakozni. Egész különösen népszerű emléke az az erős gúnyirat, amely Epistolae obscurorum virorum (Sötétbuta emberek levelei) cím alatt 1515-ben jelent meg, a humanizmus legbensőbb gondolatait juttatják a középkori papi tudatlanságról kifejezésre. Humanizmus emberszeretet is jelent, mint eszme az egész emberiség javára törekvő irány, humanitás a. m. emberség, humánus a. m. emberséges. Húsfogyasztás. Hű képét nehéz összeállítani, mert csak a közvágóhidak és a közfogyasztásra levágott nagyobb állatokra vonatkozó adatok állnak rendelkezésre. A kisebb állatok, mint malac, szárnyasok és vadak nem szerepelhetnek s így hézagos minden statisztika. Általában a húsfogyasztás nagysága éghajlati és gazdasági viszonyoktól függ. A melegebb égöv alatt egyenesen káros és kórokozó lehet olyan mennyiségű húsok fogyasztása, ami a hidegebb vagy mérsékelt égöv alatt ha nem is pótolhatatlan, de mégis hasznos, tápláló anyag. Néhol inkább a növényi anyagok fogyasztása kedvezőbb az egészségre, mint a nehezebben emészthető állati húsok. Függ a végzett munka minőségétől is. A nehéz testi munkát végzők energiájának pótlására több zsírtartalmú táplálóanyag kell. Az európai ipari államok fejenkénti húsfogyasztása átlag 35,40 kilogramra tehető. Húsipari munkások szervezetéhez tartoznak a hentesek, mészárosok, beles- és pacalosmunkások, vöröskolbászkészítők és a húskonzervgyártó munkások és munkásnők. A szervezetet 1897-ben alakították. 1903-ban a szervezet még mint a mészáros- és hentessegédek egylete működik és ebben az esztendőben, a mai vezetők közreműködésével, kimondották, hogy csatlakoznak az osztályharcos mozgalomhoz. Ugyanekkor kiadták a Húsipari Munkások Lapját, amely 1928-ban érte el 25. évfolyamát. Ez a szövetség fönnállása óta rendkívüli munkát végzett a húsipari munkások védelme terén. Ebben a szakmában ugyanis még két évtized előtt is patriarchális viszonyok voltak. A munkások teljes ellátás mellett dolgoztak, aminek az volt a következménye, hogy a munkaidő a hajnali órákban kezdődött és éjfél felé végződött, de nem volt vasárnapi munkaszünet sem. A szövetség állandó akciói eredményezték, hogy előbb a fővárosban rendeződött a munkaviszony, majd később a vidék egyes városaiban is. Ma már a fővárosban rendezett munkaviszony mellett dolgoznak a húsipari munkások. Munkaidejüket a szövetség által létesített bérszerződések szabályozzák. A húsipari munkások vasárnapi munkaszünetét állandó harcok Húsfogyasztás fejenként és évenként az egyes államokban 1921