Tolnai Új Világlexikona 13. Ném-Őr (Budapest, 1928)

N - Nemzeti hadsereg - Nemzeti munkapárt - Nemzeti Múzeum

34 Nemzeti hadsereg Nemzeti Múzeum A X.-nek tehát fő feladata volt az átmeneti idő alatt az alkotmányos kormányzatot fen­­tartani, a nemzet gazdasági és pénzügyi ki­bontakozását biztosítani. A X. tehát mindjárt első törvényének indokolása szerint szükség által életrekeltett, át­meneti és vissza nem térő intéz­mény volt, főhivatása a forra­dalmi események által megzavart alkotmányos élet helyreállítása. Törvényei, amelyeket a királyi hatalom szünetelése idejére válasz­tott kormányzó szentesített, jogi­lag teljesen egyenértékűek a korábban királyi szentesítéssel életbeléptetett törvényekkel. Nemzeti hadsereg. A fennál­lott osztrák-magyar közösség alatt nem volt a szó valódi értelmé­ben nevezhető hadserege Magyar­­országnak. 1919. a kommunizmus leverése céljából szervezte Horthy Miklós, hivatalosan az 1920. : I. t.-c. állította föl; az 1921.: XLIX. t.-c. már a honvédség nevet fogadta el és újonnan fel­állított honvédségünk valóban nemzeti hadsereg is. Nemzeti munkapárt, 1. Munka­párt, Nemzeti Múzeum. A Magyar Nemzeti Múzeum alapítása Széchenyi Ferenc gróf és József nádor együttes műve. Széchenyi gróf már 1786-tól kezdve rendszeresen vásárolt könyveket és érmeket egy létesítendő Bib­liotheca Itegnicolaris Hungarica (Magyar Orszá­gos Könytár) számára, az így megszervezett gyűjteményt pedig — 1802 nov. 2. kelt alapító­levele szerint — a magyar nemzetnek ajánlotta fel. Ezzel megszületett a Magyar Nemzeti Múzeum, amely először a Pálosok kolostorában, a mai központi papnevelő nagy könyvtárter­mében nyert elhelyezést. 1807. költöztek a gyűjtemények a régi szemináriumi épületbe, hol 1817-ig maradtak. 1807. kezte meg mú­zeumpártoló munkásságát József nádor, aki az országgyűlést is megnyervén a muzeális ügy­nek. A nemzeti gyűjtemények elintézése fel­tételei Magyarország hazafiai számára címmel felhívást küld szét, amelyben felszólítja a nem­zet fiait, hogy drágaságaikat, emlékeiket v. Pollack Mihály : a gyűjtemények egy részét tíz év múlva lehetett az új épületbe elhelyezni. A Nemzeti Múzeum jól-rosszul átélte a század­közép­ politikai átalakulásokat, 1875. pedig már annyira megerősödött, hogy a birtokában lévő régi festményeket átadhatta az Országos Képtárnak. Ez időtől fogva a múzeumot, mint anyaintézetet látjuk, amely gyermekeket bo­csát szét, nem egyszer önmaga kárára, így pl. az Iparművészeti Múzeum megalapítása is jórészben a Nemzeti Múzeum anyagából tör­tént. Maga az egy adminisztráció alatt mű­ködő múzeum is tulajdonképpen egy múzeum­tömeget jelent. A legutóbbi időkig részei­ vol­tak : a Széchenyi Országos Könyvtár, az Érem- és Régiségtár, a múzeumi Képtár, az Álla­tt­ár, a Növénytár, az Ásvány-őslénytár, a Deák­­szoba és a Néprajzi Osztály. Ez a tradicionális beosztás, amely még a múzeum alapításának­­százéves évfordulója alkalmával is érinthetet­lennek látszott, Hóman Bálint, jelenlegi főigazgató rezsimje alatt a modern követelményeknek meg­felelően változott át. Hóman ma­gát a főépületet, mely időközben befeketedett, szinte bepenésze­­dett, Lechner Jenő műépítész által gyönyörűen restauráltatta, úgy­hogy az ma Budapest egyik lát­ványossága. Az újfényű épület­ben maradtak a Könyvtár, Régi­ségtár, Éremtár s az újonnan szervezett Történelmi Osztály. Az Állattár és Növénytár önálló el­helyezést nyertek, szintúgy a nagy népszerűségre szert tett Néprajzi Osztály (Néprajzi Mú­zeum). Hóman alatt valóságos renaissance-át éli ez az intéz­ményünk ; az ő nevéhez fűződik az Apponyi Sándor gróf rendkívül gazdag könyvtárának ajándékkép­látásra méltó kézimunkáikat a magyar tudón­é­pen való megszerzése, a Nemzeti Múzeum fiaro­­mányoknak szentelt oltárára tegyék le. Ezzel I­tai c. egyesület megalapítása, valamint egy szám­­meg is indult az ajándékozás, bár — érthetően— talán részből összealakuló, fel nem tartóztat­­rendszertelenül. Rendszeres muzeális anyag- ható folyamat, amely a régi alapítást a gazdá­hoz jutott a múzeum, amikor Jankovich Miklós­­ gotlás és tökéletesedés felé viszi. 1830. régiséggyűjteményét megvásárlásra ajánlja fel. Ennek a törvényhatóságok útján való megszerzését József nádor nagy buzgó­­sággal valósította meg. A múzeum mar épü­­l, csak a felének megtervezésére 1836. nyert megbízást Folyosó a Nemzeti Múzeumban, római kőemlékekkel A Nemzeti Múzeum a XIX. sz. elején, a Pálosok rendházában Papnövelde utcában

Next