Tolnai Új Világlexikona 14. Őr-Rák (Budapest, 1929)
P - Palmetta - Palmira - Palmirapálma - Pálmonostora - Palóc nyelvjárások - Palócok
76 Palmetta — Palócok megbuktatta s a következő Aberdeen-kormányban a hadügyminiszteri tárcát vállalta. Az Aberdeen-kormány bukása után P. lett a miniszterelnök 1855 febr. 5. s a krimi háborút szerencsésen befejezte. Az 1857—1858.-i indiai lázadást erős kézzel megfékezte. 1858 febr. 20. a parlament egy politikai kérdésben leszavazta s megbukott. Az 1859.-i francia-szárd-osztrák háború idején P., mint az ellenzék vezére, Ausztria ellen agitált s Kossuth Lajossal is tárgyalt Magyarország felszabadítása ügyében. 1859 januárjában újra hatalmon volt, mert a gyönge Derby-miniszterium bukása után ő lett a miniszterelnök Ekkor azonban az emigráns magyarokkal már nem tárgyalt. 1864. a schleswig-holsteini kérdésben Dánia mellett foglalt állást, de fegyveres segítséget nem nyújtott. 1865 okt. 18. ford P. rövid betegség után elhunyt 84 éves korában. Hűlt tetemét a Westminster-apátságban temették el, a nemzet gyászától kísérve. Palmetta, a görög művészet kedvelt motívuma, mely a pálmalevél formáját variálja. Építészeti tagozatok felületének változatos ritmust ad sorozatos alkalmazásban.. Természetesen, a renaissance átvette ezt az ókori motívumot és sokszor alkalmazta. A magyar népies Palmetta díszítő stílusban is fellelhető, mint pl. a székely kapuk színezett faragványaiban. Palmira (Palmyra), a görög-latin neve annak a szíriai városnak, melyet a biblia Tadmor néven említ (ma Tadmur nevű faluvá zsugorodott). A Kr. e. I. sz.-ban, mikor Szíria legnagyobb része római fenhatóság alá került, P. székvárossal egy nemzeti államocska római protektorátus alatt megtartotta aránylagos függetlenségét s mint a K-i kereskedelem egyik fontos állomáshelye, virágzásra is jutott. P. görög-római műveltséggel telített várossá lett, melynek fényéről a nagy számban előkerült romok tesznek tanúságot. A Kr. u. III. sz.-ban érte el P. fénykorát, mikor a nagyműveltségű Zenobia királynő székelt ott, de ezután csakhamar vége is volt, mert Aurelianus római császár a teljes függetlenségre törő várost feldúlatta s lakosait megölette. Palmiraiálma (Borassus /labelli/ormis), Dzsiában honos és hasznossága miatt termesztik. 20 m. magasra nő, törzse gyűrűsen ízelt, keményfájú, belőle cölöp, oszlop, gerenda készül. A gyümölcs húsát üdítő italhoz használják. A fiatalon levágott virágtorzsa nedvéből kedvelt pálmabort (toddy) erjesztenek. Óriási legyezőalakú leveleiből szőnyeg, kalap, zsák, háztető stb. készül, a mdabari partokon pedig a leveleket író papirosnak használják. Pálmonostora, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. kiskunfélegyházai j.-ában, (1920) 3378 1. Vasúti megálló, posta, u. t. Szentkút. Palóc nyelvjárások. Az ÉK-i nyelvjárásterület középső részén, Heves, Gömör, Nógrád és Hont megyékben beszélik a P.-at. A tulajdonképpeni palócság a Bükk, Mátra és Cserhát-hegység környékén lakik s nyelvük, főleg hangtani szempontból, nagyon eltér a többi magyarság nyelvétől. Legjellemzőbb hangtani sajátságai : a köznyelvi a helyett á-t, az á helyett á-t ejtenek, pl. apám, a kószát ; a zárt e-t ejtik szó végén is : könyve, össze, tette, nézze; a szóvégi ú, ű helyett gyakran ó, ő-t ejtenek : tanul, szabadul, öröl, szépöl, szomorú, háboró, gyűrő, gyönyörö. A mássalhangzók között kedvelik a jésítést, főleg i előtt : gyió, gyisznó, másogyik, pegyig, iityi, születyik, füresztyenyi. A többes 1. személy így hangzik : urónk, érettünk, igyónk, gyerőnk. A név- és igeragozásban még sok egyéb sajátosságuk is van a P.-nak. Palócok, külön tájszólású magyarság, amely főképpen Heves, Borsod és Gömör vb.-kben lakik tömegesen, de átér Nógrádba és innen lehúzódik Fest vm. határszélére is. Származásuk bizonytalan és a nyelvészek meg a történetbúvárok közt többször vita tárgya volt, hogy a honfoglaláskor v. a honfoglalás után költöztek-e be. Többen, így a szláv tudósok is a kunok utódainak tartják. Hogy a honfoglalás korában már letelepedtek volna, arra bizonyítékul felhozzák, hogy több régi magyar néptörzs neve maradt fenn helyneveikben. Ilyen a Kaza, Kaza, Kürt, Jenő, Tarján, valamint lakóházaik elnevezése is az ősmagyarokkal való rokonságra mutatna, ha azt nem elmagyarosodásuk alatt vették át a magyarságtól. Hogy olyan általános, tömeges elmagyarosodás ment volna végbe a palócságban, az ellen az országban máig megmaradt idegen nemzetiségi tömegek és szigetek szolgáltathatnak bizonyítékot, de másrészt viszont az elmagyarosodott kánokra lehet hivatkozni. A palócnép családi és gazdasági berendezkedése a székelyekével azonos ; megvolt köztük régebben a földközösség és a házközösség, a család- % 1 4* h% M Palmerston Palrtia romjai Palóc leányok