Tolnai Új Világlexikona 15. Rák-Sör (Budapest, 1929)
R - Roethe, Gustav - Rogeard, Louis August - Rogerius mester - Rohan, Henri - Rohan, Louis René - Roheim Géza - Rohitsch (Rogatec) - Rohod - Rohonczy György - Rohonczy Lipót - Rohonyi Gyula - Rohoska József - Rohringer Sándor
100 Roethe — Rohringer düsseldorfi festészeti akadémia igazgatója volt, főleg történelmi témájú képeket és jeles falképeket festett. Roethe, Gustav, német nyelvbúvár és irodalomtörténész, szül. 1859. Graudenzban, megh. 1926. Gasteinban. Különösen a középkori szövegmagyarázatokban végzett jelentős munkát. Rogeard, (e. : rozsár), Louis August, francia író, szül. 1820., megh. 1896. Párisban. Tanár volt. III. Napoleon elleni állásfoglalása miatt elmozdították állásából, mire nagy publicisztikai harcot kezdett a császár ellen s az ezt megtorló börtönbüntetés ellen kénytelen volt Brüsszelbe menekülni. Magyarországon is járt, ill felolvasásokat tartott. Röpiratokon kívül verseket is írt. Stoljerius mester, olasz származású krónikaíró a XIII. sz.ban. 1233., mint pápai követ, jött Magyarországra. A tatárok betörésekor nagyváradi kanonok volt és szemtanúja a tatárdúlásnak. Bujdosnia kellett, míg IV. Béla a tatárok kitakarodása után visszatérhetett. IV. Ince pápa soproni főesperessé nevezte ki. Itt írta meg a tatárjárás siralmas történetét Carmen miserabile címen, amelyet később, Thuróczy krónikája függelékeképpen, Pruisz János püspök nyomatott ki 1488. 1249. spalatói érsek lett s ott halt meg 1266. Rohan (e. : rohan), Henrik herceg, szül. 1579. Blain kastélyában (Bretagne), mah. 1638. Königsfeldben, IV. Henrik udvarában nevelkedett. XIII. Lajos uralkodása alatt a hugenották vezére volt. Ő vezette a hugenották ellenállását, de 1628. meghódolt a királynak. 1631—1637-ig Veltlinben harcolt a spanyolok és osztrákok ellen, mint a francia sereg fővezére. A rheinfeldeni csatában 1638 febr. 28. halálos sebet kapott. Rohan. Louis René, bíbornak, szül. 1735., megh. 1803. Ettenheimban. Ő volt a negyedik , aki Strassbourg hercegprímása lett (1771.). A következő évben bécsi követ. Itt nagy pompát fejtett ki s a mulatságokat kedvelte. Ezért Mária Teréziának és Mária Antónia királynénak jóindulatát elvesztette s XVI. Lajos trónralépte után visszahívták (1774.). Ennek ellenére kinevezték (1777.) főalamizsnamesterré, 1778. pedig bíbornokká. Hogy Mária Antónia kegyét visszanyerje, Lamothe eszközévé lett a hírhedt nyakékpörben. Emiatt ő is a Bastille-ba került (1785 aug. 15.). A parlament azonban felmentette (1786 máj. 31.), mire a király megfosztotta főalamizsnamesteri állásától s Strassbourgba internálta. 1789. az elszászi papság képviselőjének választotta a nemzetgyűlésbe. 1790. ettenheimi birtokára vonult vissza. Roheim Géza, néprajzi író, szül. 1891. Budapesten. Egyetemi tanulmányait itt, továbbá Lipcsében és Berlinben végezte. 1921. nemzetközi díjat nyert a pszichoanalízis köréből való legjobb munkáért. Önálló művei közül jelentősebbek : Sárkányok és sárkányaid hősök ; Adalékok a magyar néphithez; A varázserő fogalmának eredete. Rohitseh (Rogalec), község, a Sotla völgyében, Jugoszláviában (1920) 400. Közelében van a szénsavas és glaubersós ásványvízforrások mellé épült R. fürdő. Vizét ivásra és fürdésre is használják. Nagy gyógytermei, fürdőházai vannak. A st.-germaini béke csatolta Ausztriától Jugoszláviához. Rohod, kisk. Szabolcs és Irng egyesített vm.-k nyírbaktai j.-ában, (1920) 1195. Posta, u. t. Vaja. Rohonczy György báró, lovassági tábornok, szül. 1837., megh. 1914. Hosszú ideig volt beosztva I. Ferenc József katonai irodájába, mint a királynak szárnysegéde. Éveken át R. volt budapesti városparancsnok. Rohonczy Lipót, 1848—1849. évi honvédhuszárezredes, szül. 1807. Pápán, megh. 1861. A szabadságharc előtt a cs. kir. seregben lovaskapitány volt. Damjanich és Leiningen alatt, mint a 16. huszárezred parancsnoka, végigharcolta a tavaszi és nyári hadjáratot 1849. A szabadságharc leverése után kötél általi halálra, majd' 18 évi várfogságra ítélték. 1850. kegyelmet kapott. Rohonyi Gyula, politikus, szül. 1852. Dunagáloson (Bács vm.), megh. 1920. Ügyvéd volt, 1887—1910. pedig országgyűlési képviselő. 1910. igazságügyi államtitkárnak nevezték ki, 1912. pedig Bosznia és Hercegovina tartományfőnöki helyettese lett . 1915. nyugalomba vonult és Budapestre költözött. Számos cikke jelent meg jogi és politikai lapokban , Szerb költőkből címmel egy kötet műfordítását a Kisfaludy-társaság adta ki. Roboska József, ref. vallástörténész, szül. 1871. Kunhegyesen, Sárospatakon, Utrechtben és Edinburghban végezte a teológiát, Sátoraljaújhelyen 1898—1900-ig lelkészkedett, 1900— 1920-ig Sárospatakon volt teológiai tanár. Újszövetségi írásmagyarázatot és vallástörténetet adott elő. Főbb művei : Erazmusz és a reformáció Luther előtt ; Babilónia és Asszíria vallástörténete; Az első református hitvallás; A reformáció vallástörténeti jelentősége. Rohringer Sándor, mérnök, műegyetemi tanár, szül. 1868. Kassán. A budapesti műegyetemet végezvén, kultúrmérnök lett. A besztercebányai és kassai kultúrmérnöki hivatal főnöke volt. Számos folyószabályozási munkát végzett s később a földmívelésügyi minisztériumba lépett, hol miniszteri tanácsosi rangot ért el. 1923. kinevezték a műegyetem vízépítési tanszékére r. tanárnak. 1924. miniszteri biztosa lett a dunavölgyi lecsapoló társulatnak. Főmunkája : Hidraulikai számítások. Rohitschfürdő látképe