Tolnai Új Világlexikona 16. Sör-Táv (Budapest, 1929)

S - Söréd - Sőreg - Sörfőzés - Sörös, Pongrác - Sörtelábúak - Söul - Sövényháza - Spa - Spácium - Spadassin - Spádé - Spaghetti - Spagnoletto - Spahi - Spaho, Mehmed - Spalato

Sőréd, kisk. Fejér vm­. móri j.-ában, C1920- 381i 1. U. t­. és u­. t. Bodajk. Sőreg, síre//, csillagos lók, királyhaj, vízi pár­duc stb., a tokfélékhez tartozó Acipenser stellatus népies nevei. Hosszú, kardalakú orra van. Az oldalvonalát vértező bőrpajzsok nem érnek egymásig. A h­asoldali pajzsok száma mind a két oldalon 10—12. Háta többnyire vörösesbarna, de egyeseké kékesfekete. Orra hússzínű. Paj­zsai szennyesfehérek. Oldala és hasa fehér. Megnő 2 m, hosszúra, súlya pedig 25 kg.-ra rúghat, de előfordulnak 40—45 kg.-os példá­nyok is. Nálunk ritkább. Heckel a Dunából, a Tiszából s a Drávából. Herman Ottó pedig a Körösből és a Zagyvából említi. Húsa kitűnő. Sörfőzés, 1. Sör. Sörös Pongrác, bencés történetíró, szül. 1873. Komáromban, megh. 1919. Győrött. Miután Rómában is dolgozott a magyar törté­nelmi intézetben, 1899. a pannonhalmi tanár­képző főiskola tanára lett. Tagja volt a M. Tud. Akadémiának és a Szt. István Akadémiá­nak. Több önálló történelmi munkáján kívül megírta a pannonhalmi főapátság és a bakony­­béli apátság történetét. Sürtiláb­iak v. serlelábiaiak (Chaetopoda), a gyűrűsférgek egyik osztályát alkotják. Testük szelvényezett és a gyűrűk élesen megkülönböztethe­tők. Sörtéik v. a sörte­­t­üszőkből, V. pedig a csonka­lábakból nőnek ki és hely­­változtatásra szolgálnak. Sok fajnak annyi sörtéje van, hogy szőrös hernyóra emlékeztet. Ide tartoznak : az ős-S. (Prolochaela) és a soksertéjűek (Polychaela). Az utóbbiak egy része szaba­don élő ragadozóállat. Ilyen pl. a szivárványszínű sör­­tékkel borított Vénusz-féreg ( Aphrodite aculeata), az 1 m. hosszú Eunice gigantea, a palota­féreg (E. viridis), ame­lyet a Fidzsi-és a Szamoa­­szigetek­benszülöttei cse­mege gyanánt fogyaszta­nak. Vannak csövet kivá­lasztó és helyhezkötötten élő soksertéjűek is. Ilyen pl. a Spirographis Spallanzani stb. A kevéssertéjűek (Oligochaeta) közé tartozik pl. a földi giliszta (Lumbricus terrestris). Tengeri sertelálui: Hermione hystrix Seul, 1. Szjöut. Sövényháza, nagyk. Csongrád vm. kiskun­dorozsmai j.-ában, (1920) 6469 l. Hajóállomás CS .-Ányos), posta, táviró. Spa (németesen Spaa), város és híres belga fürdő, (1920) 8000 l. A világháborúban egy­­ideig a német főhadiszállás székhelye volt. Itt folytak le a németek és a szövetségesek között a fegyverszüneti tárgyalások. Spádium (lat. spalium) a. m. tér, köz, a zenében , vonalköz. Spailassin (a spádé a. m. kard szóból), bérenc, bajvívó, orgyilkosságra is kapható kalandor. Spádé a. m. egyenes kard. Spaghetti, az olasz csőtésztának makkaróni­­nak egy fajtája, vékonyabb, finomabb, zsineg­hez hasonló­­ hús mellé adják. Spagnoletto, 1. Ribera, Spahi fszipahi), perzsa eredetű, Közép-Ázsiában a nemesség neve volt, később át­ment a katona­ságra. Törökor­szágban a lovas­ságot nevezték így , innen vették a franciák az Al­gériában felállí­tott benszülött lovasezredek el­nevezését. Spaho, Mehmed, bosnyák politi­kus, szül. 1883. Tanulmányait Bécsben végezte. 1917. csatlako­zott a délszláv mozgalomhoz s tagja lett 1918. a sarajevói nemzeti tanácsnak. 1921—1922. a szerb kormányban kereskedelmi, később rövid ideig pénzügyminiszter volt. Spalato (szerbül : Split), dalmáciai város, püspöki székhely. Félszigeten, magas hegyek között fekszik, (1921) 25.072­­. Jó és biztos ki­kötője van, lakossága szövőiparral, bőrgyártás­sal, szőlő-, déligyümölcs- és olajkereskedelem­mel foglalkozik. Óvárosa az egykori Diocletianus­­palota helyén épült, egykori római épületei .­­C’vi'’ il Spahi

Next