Tolnai Új Világlexikona 17. Táv-Vég (Budapest, 1930)
T - Tehetetlenség - Tehetségtan - Teint - Teixeira-Gomes, Francisco - Tej - Tejcukor - Tejfogak - Tejgomba
10 Tehetetlenség — Tejgomba emlékkel. 1788. választották Perzsia fővárosának, élénkebb fejlődésnek csak a XIX. sz. folyamán indult, ami közigazgatási középpontján kívül főképpen az Oroszország felé irányuló kölcsönös kereskedelem növekedésének köszönhet. Néhány nagyobb palota és mecset díszíti. Az európai városrész kertekben foglalt helyet. Tehetetlenség, a fizikában a testek ama tulajdonsága, melynélfogva nyugalmi helyzetüket külső erő behatása nélkül nem tudják változtatni. A külerő mozgásra indítja a testet, mely a külerő megszűnésekor megszűnik. A test tömege éppúgy, mint a torlódás, közegellenállás is a mozgás akadályát képezi. A T.-et a géptanban a lendítőkeréknél használják fel, hol a felvett sebesség, mint tömegelevenező jelentkezik. Tehetségtan. A tehetségkutatók abból indulnak ki, hogy a tehetség bizonyos diszpozíció, természetes hajlam, mely öröklésből és a környező világ különböző tehetségeiből tevődik össze. A tehetségkutatók nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a tehetséget föl ne cseréljék az intelligenciával, mert a kettő megtévesztésig hasonlít egymáshoz. A tehetségvizsgálatnál a gondolkodás, cselekvés föl nem fogható formáján és irányán kívül elsősorban jön tekintetbe a vérmérséklet, a belső hajlam, lelki érzékenység, képesség a közösség iránt való lekesedésre, a művészet, vallás iránt való fogékonyság és lelki dolgok megértése. Rousseaunak radikális álláspontja e kérdésben az volt, hogy minden ember a természettől egyformán hajlamokkal van felruházva. Hasonlóan egyoldalú egyes modern fajteoretikusok felfogása, akik a tehetséget az öröklékenységre vezetik vissza, sőt abból származtatják. Az empiristák mindent a környezettől várnak, tehát a tehetség kialakulását másként nem tudják elképzelni, a nativisták viszont fatalista álláspontot foglalnak el, mikor mindent az öröklésre hárítanak. Teint (franc. e. : tén) a. m. arcszín, az arcbőr természetes színe. Teixeira-Gomes, Francisco, portugál költő és politikus, szül. 1851. Már mint elismert írónak, volt része az 1910-iki köztársasági mozgalom győzelmében. A Népszövetségben is többször képviselte Portugáliát. 1923. köztársasági elnöknek választották, de betegeskedése miatt 1925 lemondott. Tej, az emlősállatok tejmirigyeinek váladéka. A T. ősidőktől fogva fontos tápláléka az embernek s így a tejgazdaság is ősfoglalkozás. A friss, nyers T. sárgás v. kékes-fehér. Sárgás a zsírosabb, kékes a lefölözött T. A T. vékony rétegben is átlátszatlan. A tehén T. átlagos fajsúlya 10320. A fajsúly az összetételtől függ. A T. fő alkotórészei a fehérjék, a zsírok, a szénhidrátok és a sók körébe tartoznak. Kisebb mennyiségben van benne choleszterin, lecitin, citromsav, szénsav stb., továbbá enzimek és vitaminok (életanyagok) is. A tehén-T. része víz, az elpárolgás után visszamaradó rész a T. szárazanyaga. A különböző állatok T.-ének összetétele eltérő. Legzsírosabb (7.87%) a bivaly-T. ; a legtöbb T.-cukor van az ember T.-ében (6.37%). A legtöbb víz (9.58%) a kanca-T.-ben van. A T. alkotórészei közül oldott állapotban vannak a T.-cukor, az albumin és a globulin (fehérjék), továbbá a sók egy része. Kolloidális állapotban lebegnek a T.-ben a sajtfehérje (kazein) részecskéi és emulzió alakjában a zsír. A T. legfontosabb fehérjevegyülete a kazein. A T.fehérjének kb. 80 %-a kazein. Ebből készül a sajt is s ezért sajtanyagnak is nevezik. Vízben nem oldódik. Foszfort tartalmaz. A T.-ből sav hatására kicsapódik. Mikrobák és emésztőnedvek hatására egyszerűbb vegyületekre bomlik. A T.-zsír ízetlen, majdnem szagtalan, fehér v. sárgás. A vaj tiszta T.-zsír. A T.-zsír összetétele fajta, egyén, takarmányozás és időszak szerint változik. A T.-cukor vízben nehezen oldódik, más cukorhoz képest kevéssé édes. A T.savbaktériumok tejsavvá erjesztik. Nagy jelentősége van a vaj- és a sajtkészítésben. A T.-ben levő, kb. 0.9%-nyi só nagyrészt szervetlen. A szerves citromsav (0.1—0.2%) valószínűen a tejcukorból keletkező mirigytermék. A sók egy része oldva van, a trikalciumfoszfát ellenben finom részecskékben eloszolva. A friss T.-ben gázok (oxigén, nitrogén és szénsav) is vannak. A T. szagos anyagai a zsírhoz tapadnak. A lefölözött T.-nek ezért van kevesebb szaga. A legerősebb szaga a juh- s méginkább a kecske-T.-nek van. T.-termékek : a túró, a vaj, a sajt, a T.-por, a kondenzált (besűrített) T., az ipari kazein, a T.-cukor stb. Tejcukor v. laktoze, az emlősök tejében előforduló cukor, amelynek összetétele a nádcukoréval azonos. Az édes tejsavó bepárologtatásakor a T. sárgás színű, kemény kristályokban marad vissza, ezek vízben nehezebben oldódnak, mint a közönséges cukor és kevésbé édesek. A nyers tej megsavanyodását a T.-nak a tejsavbaktériumok hatására történő megbomlása okozza A T. mint gyógyszer használatos. Tejfogak, a maradandó v. állandó fogakat megelőző fogak, számszerint 20, amelyek rendszerint a 6. hónapban kezdenek kibújni és a 6. évben kihullani. A T.-at éppúgy kell kezelni, mint az állandókat, korai kihúzásuk esetén az állandó fog rendellenesen nőhet ki. Tejgomba, a kalaposgombák Lactaria nemzetsége. Hüvelykurok és gyűrű nélküli s ha meg Teherán: az Ágyúk tere Gyermek felső és alsó állcsontja. Az egyszerű számok a tejfogakat jelentik : 1 és 2 metszőfogak, 3 tépőfog, 4 és 5 pofavagy kis zápfogak; 0, 2’, 3’ (3’ nem látható, 4, 5' a megfelelő maradandó fogak; 6' az első nem változó pofafog; 7’ a később következő második nagy pofafog