Tolnai Új Világlexikona 2. Pótkötet H-Zs (Budapest)

K - Krivátsy-Szücs György - Krivátsy-Szücs Miklós - Krolopp Hugó - Kromolitográfia - Krompaszky Miksa - Kronstadt - Krudy Gyula - Krupp, Gustav - Krusnyák Károly - Krüzselyi Erzsébet - Kuang-hszi - Kuang-tung - Kuba (Cuba) - Kubinyi Pál - Kuci-csou - Kufstein - Kulak - Kuldzsa - Kulinyi Ernő - Kumamoto - Kun Andor - Kun Béla (kozmai) - Kuna P. András - Kuncz Aladár - Kuncz Ödön - Kundt, Hans

109 Krivátsy-Szücs — Kundt *Krivátsy-Szücs György, festő, szül. 1892. Győrben. Tanulmányait a képzőművészeti fő­iskolán, majd Fényes Adolf vezetése alatt a szolnoki művésztelepen végezte. Főleg akt­képeket fest. Saját festőiskolát alapított, melynek művészeti vezetője. *Krivátsy-Szücs Miklós, szobrász, szül. 1898. Kassán. Évekig Párisban dolgozott. Modern törekvésű, a mozgást erősen hangsúlyozó kom­pozíciókat készített. Krolopp Hugó, gazdasági író, egyetemi tanár, megh. 1928. ♦Kromolitográfia, színes kőnyomás. Közönsé­ges kőny­omásnál tudvalevők , a nyomólemez gyanánt litográfiái kőre olajos krétával, v. ve­gyi tintával átrajzolják az eredeti kép negativ­­ját s a kő többi részét benedvesítik. Nyomás közben csak az olajjal itatott részek veszik fel a festéket, a többiek nem. Ezzel az eljárással azonban csak egyszínű rajzok készíthetők, ezzel szemben a K. sokszínű nyomatok készítésére nyújt módot. Nyomólemez gyanánt nemcsak követ, hanem cink- v. aluminiumlemezt is hasz­nálnak. Minden színről külön nyomólemezt ké­szítenek. A rajzot a megfelelően előkészített lemezre zsíros tussal v. krétával, kézzel rajzol­ják fel. Rendszerint három lemezről, három szín, piros, kék, sárga egymásranyomtatásával hoz­zák létre a színes képet. Három színnyomással azonban nem sikerül elég élénkszínű nyomato­kat nyerni, ezért a K.-ban négy, sőt ennél több — hat, nyolc, tizenkét, esetleg huszonnégy — színt is nyomtatnak egymás fölé, míg a kép a kívánt színhatást mutatja. Az eljárás igen hosz­­szadalmas és nagy egyéni ügyességet kíván. A sokszínű K­-s nyomatok igen drágák, úgyhogy ma már csak elvétve használják, ehelyett in­kább fotom­ehanikus eljárásokkal sokszorosíta­nak. Mindazonáltal egyes sokszorosítási felada­tokat (plakátkészítés, stb.) még ma is K.-val oldanak meg, nemkülönben a fényképezőeljárá­sok kiegészítésére is használják. Nyomdatechni­­kailag a cinklapokkal való nyomást külön szó­val cinkográfiának, az alumíniummal valót pe­dig algráfiának nevezik. ♦Ivrompaszky Miksa, tankerületi főigazgató, szül. 1881. A magyar ifjúsági sport újjászerve­zője. Kronstadt, oroszországi kikötőváros, (1926) 31.197­1. Krúdy Gyula, író, 1933. halt meg. *Krupp, Gustav, szül. 1870. Hágában, atyja Gustav Halbach. Jogot végzett, majd a külpolitika szolgálatába lépett s Washington­ban, Pekingben, majd Rómában végzett szol­­gáltot, itt elvette Krupp Bertát s fölvette a Krupp nevet. 1906. belépett a Krupp-művek vezetőségébe s 1910. átvette a vezetést, ő a negyedik vezetője az óriási üzemnek. A háború után sem csökkent tartósan az alkalmazottak létszáma, sőt ma még több, mint volt. 1923. francia fogságba került, ahonnan 1924. sza­badult. Krasnyák Károly, festő. „Krisztus levétele a keresztről” c. festményével kitüntető el­ismerést nyert. Több művészeti társaság tag­jává választotta. ♦Krüzsclyi Erzsébet, szlovenszkói magyar költőnő, szül. 1885. Máramarosszigeten. Süket és teljesen vak. Lemondó hangú lírai verseket ír. Kötetei: Versek; Újabb versek; Örök csend­ben ; Csendország dalai; Hangtalan lírán. Kuang-hszi, D­.Kínai tartomány, területe 210.000 km2., (1928) 12,258.000 1. Kuang-tung, D­ kínai tartomány, területe 234.000 km2., (1928) 36,774.000 1. Kuba (Cuba), 1. Kuba szigetén levő köz­társaság, területe 114.524 km2., (1930­) 3,607.919 1. Lakosságából 2,438.000 fehér. Főbb mező­­gazdasági terményei (1929—1930., 1000 g.-ban): kávé 206, cukornád 394.115, nyerscukor 31.220, dohány 311. Állatállománya: ló 757.774, szarvasmarha 4,864.775, sertés 590.812 stb. Bányászat (1000 tonnákban, 1929.) : vasérc 6821, réz 284. Vasútvonalainak hossza 4904 km., távíróvonalainak hossza 15.006, távbeszélő vonalainak hossza 385.300 km., kereskedelmi hajóparkja (1931.) 50 egység, 42.721 tonna­tartalommal. Behozatalának értéke (1930.) 1624 millió dollár. Főbb behozatali cikkei (1929.) : élelmiszerek, gépek és eszközök, gyapot és gyapotáruk, kémiai szerek, fémek és fémáruk ; kivitelének főbb cikkei: nyerscukor, dohány és dohánykészítmények stb. Kubinyi Pál, szülész és nőorvos, megh. 1928. Kuei-csou, Kína egyik D­ nyugati tartománya, területe 187.000 km 2., (1928) 11,291.000 1. Kufstein, tiroli város, (1930) 6720 1. ♦Kulak (oroszul: öböl), orosz nagygazda. Szolypin agrárreformja óta (1906.) privilegi­zált helyzete volt a földközösségben (mzr-ben) élő parasztsággal szemben. A K.-ok voltak mintegy a harmadik rendnek falusi képviselői. A bolsevista rendszer egyik legfőbb veszedel­mét és ellenségét látta a K.-okban, akiknek a Nép ideje alatt bekövetkezett anyagi megerősö­dését aggodalommal kísérte. 1929. Sztálin az ötéves terv kapcsán a K.-oknak, mint a falun a kapitalizmus megteremtőinek „likvidálását” rendelte el, birtokaikat, jószágaikat elkoboz­­tatta s nagy részüket kényszermunkára kény­szerítette. ♦Kuldzsa, a hasonló nevű kínai kerület szék­helye Dzsungáriában, az Ili mellett. 1871—1881. között az orosz megszállás alatt állott, később a Mongóliában és Mandzsúriában biztosított előnyök miatt visszaadták Kínának. Az oroszok később is egyezményekkel biztosítottak itt maguknak előjogokat. K. Közép-Ázsia Ny-i részének igen jelentékeny kereskedelmi piaca, kb. 10.000­­. ♦Kulinyi Ernő, író és hírlapíró, szül. 1893. Verseket, tárcákat és operettlibrettókat ír. Kumamoto, japáni város Kiu­siu szigetén, (1930) 164.449 l. Kun Andor, hírlapíró. Újabb műve : A gazda­sági élet úttörői. Az Otthon­írók és Hírlapírók Köre tízévi alelnöki működés után tiszteletbeli tagjává választotta. Kun Béla (kozmár), jogi író. 1928. a buda­pesti tudományegyetemen a kereskedelmi és váltójog ny. r. tanára lett. A Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagjává vá­lasztotta. Kuna P. András, az 1931. évi általános vá­lasztásokon erős harc után újra bekerült a parlamentbe. Választmányi tagja az OMGE.­­nek. Kuncz Aladár, író. Legismertebb regénye: A fekete kolostor, melyben francia hadifogságá­ról ir. 1931. halt meg. Posthumus könyve: Felleg a város felett. Kuncz Ödön, jogi író, 1928. a Pázmány Péter Tudományegyetem ny. r. tanára lett a kereskedelmi és váltójogi tanszéken. A Ma­gyar Jogászegylet Gazdasági Intézetének igaz­gatója és a Kereskedelmi Jog c. folyóirat szer­kesztője. ♦Kundt, Hans, volt német, később bolíviai tá­bornok, szül. 1869. február 28. Neustrelitzben. 1908. őrnagyi rangban a hadügyminisztériumba rendelték. 1910. rendelkezési állom­ányba hely­ez­­ték és engedélyt kapott, hogy bolíviai katonai szolgálatba lépjen, amelyben 1914-ig maradt. A világháború kitörése előtt visszatért Német-

Next