Tolnai Új Világlexikona 2. Pótkötet H-Zs (Budapest)

K - Kohászat

Kohászat művei ; Tavaszi fagy ; Két leány arc ; Szakadé­kok ; Vilma három szerelme; Akik nem tudnak szeretni; Futótűz ; Sötétség ; Küszöb; Kohászat, (metallurgia) újabb haladása igen sokoldalú s kiterjed minden eszközeire és el­járásaira (fémkinyerő- és előkészítőberendezé­sek, módszerek fémben szegény ércek gazdasá­gos kitermelésére, ele­ktromos testek széles­körű alkalmazása, különleges eljárások, pl. fémek edzése forgó mágneses térben stb.), mind pedig készítményeire (új fémek és fém­ötvözetek, fémek korrózió elleni védelme stb.). Fontos eredmény a szerkezeti acélok szilárdsági tulajdonságainak javítása, minek folytán az acélkonstrukciók (hidak, hajók stb.) holt súlya csökkent. A legújabb metallurgiai kutatások során az új fémötvözetek egész sora látott nap­világot, melyek egyrészt kiváló thermikai tulajdonságaikkal és nagy hőmérsékletek mel­lett is megtartott szilárdságukkal, részben pedig korrózió ellen tanúsított szívósságukkal tűnnek ki. így pl. figyelemreméltó újítás az amerikai Westinghouse-elektromos vállalat ál­tal forgalomba hozott Konel-fém, mely lényegi­leg kevés ferrotitánnal ötvözött kobaltból és nikkelből áll (innen a név). Hőtűrésére jellemző, hogy nyomószilárdsága 600° C.-on is 4219 kg­ cm 2., sőt 1000 fokon is kemény marad. Megmunkálhatósága körülményesebb, mint az acélé. Tulajdonságai révén elektroncsövek pla­tinák­atódjának pótlására alkalmas, azonkívül kitűnő építőanyagnak ígérkezik, belsőégésű motorok nagy hőigénybevételnek kitett al­­at­­részeihez is. Az angol Vickers—Armstrong-gyár új PATG-rézötvözete a közönséges ágyúbronz pótlására hivatott; összetétele közel egyezik azzal, mindazonáltal jobb és hibátlanabb munkadarabok készíthetők belőle, olcsóbb és nagy hőmérsékleten jobban megtartja szilárd­ságát, mint a gépépítésben szokásos más bronz­féleségek. Említést érdemel Curtis L. Wilson amerikai kutató kevés nikkelt és szilíciumot tartalmazó új rézötvözete, mely könnyen olvasztható, buborékmentesen önthető és sza­­kítási szilárdsága állítólag felülmúlja az acélét. Igen jól bevált az utóbbi években különösen a gőzturbinagyártásban mind szélesebb körben alkalmazott, monelfémnek nevezett nikkel-réz­­ötvözet, mely nagy hőmérsékleteken is szilárd és korrózió mentes. Ezzel az ötvözettel a turbi­nák nagynyomású részében egyszeriben megol­dották a lapátkerék építésével és üzemével kapcsolatos nehézségeket, a kisnyomású rész­ben azonban még érezhető volt a túltelített gőz eróziós hatása. Ezt a hátrányt is sikerült azonban az ötvözetet előállító gyárnak egy új króm-nikkel-vasötvénnyel kiküszöbölnie. Egyre nagyobb szerepet játszanak a metallurgiában és a modern technikai életben a különböző fémkarbidok, ezekből újabban igen magas olvadásponttal bíró anyagokat készítettek. Ilyen a tantálkarbid olvadáspontja, kb. 3890° C., a hafniumkarbid 3880° C. és a kettő keveréké­ből készült anyag, mely csak 3955° fokon olvad meg. Karbidokból sikerült újabban előállítani igen kemény fémötvözeteket, melyek az iparban lemvágó szerszámgépekben használatosak. Ilyen az amerikai Ramet, mely összetételére nézve tantálkarbid és magas olvadáspontja folytán a vágás alatt hideg marad. Wolframkarbid­­kobaltötvözetből készült és szinte gyémánthoz hasonló keménységű vágófém a Shaupy, Schröter és Fehhse német kutatók által kidolgozott és a Krupp-művekben gyártott W­idia-fém (ném. „wie Diamant”, a. m. gyémánthoz hasonló), amit az Egyesült­ Államokban Carbolog néven gyártanak. A fém keménységére jellemző, hogy üveget is fel lehet vele dolgozni, pl. üvegpál­cára csavarmeneteket vághatunk vele, akár a gyémánttal. Rendk­ívüli keménysége folytán a szerszámgépek munkasebessége és ezzel telje­sítménye hatalmasan fokozható. Üveg, par­cellán, esztergapadon is feldolgozható vele. A vas-K.-ban igen nagy fontossága van az elektromos acélgyártásnak, villamos kemencék­ben. Minthogy itt nem kell gázok szennyező hatásával számolnunk, nyugodt, salakréteggel fedett, oxidmentes, gáztalan, tömör, egységes tömegű, tehát kiváló minőségű nemesített acélt lehet ilyen módon előállítani. Az acél nemesí­tését még króm, nikkel stb. hozzáadásával is fokozzák, miáltal rozsda-, sőt saválló acél­fajtákat nyernek. Ezzel kapcsolatban említést érdemelnek azok a törekvések, melyek acél­nak közvetlenül vasércből, tehát a nyersvas­­gyártás kiküszöbölésével való nyerésére irányul­nak. Ezzel a nemesített acél minősége is fokoz­ható lenne. Legújabban Edwin norvég mérnök talált is erre gazdaságos eljárást. Kb. 1000° C. hőmérsékleten redukáló gázok­kal (hidrogén, szénoxid) kezeli az ércet. A munka három kemencében folyik : az egyikben az ércet kellő hőmérsékletre hozzák, a másikban folyik a tulajdonképpeni redukció, a harmadikban pedig az érc lassan lehűl. A nyert vas 96% tisztaságú és brikettbe formálva kerül alkalmazásra a vasiparban, ahol szükség szerint beolvasztják. Minthogy a nemes, rozsdaálló acél drága, a vas- és acélalkatrészek rozsdaállóságát úgy is biztosítják, hogy a fémre az alap kb. l/ist vastagságának megfelelő rozsdaálló acélréteget hengerelnek és hegesztenek. Készítenek továbbá újabban acéllemezeket felhengerelt nikkelréteg­gel is (psykrome-acél). Korrózióvédelemre vas­­foszfátbevonattal is ellátják a vastárgyakat, ami legmodernebb eljárás szerint, szórópisztoly segítségével történik. De más fémeknél és fémötvözeteknél, így elsősorban az ú. n. könnyű­fémeknél (aluminiumötvözeteknél) is rendkívül fontos a korróziós hatások kiküszöbölése. Az utóbbi években a korróziómentes alumínium­­készítmények egész sora látott napvilágot, aminő pl. a Harden svéd kohász által gyártott Citromai, mely kevés nikkelen és mangánon kívül 2—4% krómot is tartalmaz, acélhoz hasonló keménységű és igen alkalmas vízi­repülőgépekhez, légcsavarokhoz, motorcsóna­kokhoz, ahol eddig a közönséges duraluminium használata, a tengervíz korrodáló hatása miatt, nehézségekbe ütk­özött , tej- és olajszepará­torokhoz, konyhaedényekhez stb.; ilyen a japán gyártmányú, króm-, megnézium- és vastartalmú dilumin, a német I. G. Farben­industrie hydronalium nevű ötvözete, melyben kevés mangánon kívül 5—15% magnézium van stb. Bevonással is elérhetünk korrózió­mentességet, pl. úgy hogy a duraluminiumra atmoszférikus hatásoknak jobban ellenálló tiszta aluminiumréteget hengerlünk és hegesztünk fel (alólad. ang., a. m. alumíniummal borított) nikkel, króm, kadmium v. cink galvanikus bevonatával, nemkülönben az aluminium felü­letén oxál- és krómsavat tartalmazó fürdőben elektrolizissel mesterségesen létrehozott védő­­oxidréteg segítségével (,,eloxal”-eljárás). Hatá­sos korrózióvédő módszer a krómozás is, amit újabban tökéletesített eljárással főleg réz-, vas-, acél- és aluminiumtárgyakon alkalmaznak. A könnyűfémötvözetek csoportjában a külön­böző aluminium- és magnéziumötvözetek mel­lett (duraluminium, aludur, magnalium, silu­­min, s­­leron, lautal, elektron stb.) újabban mind nagyobb jelentőségre emelkednek a berilliumötvözetek, melyek előreláthatólag a jövő legfontosabb gép- és járóműépítőanyagai között fognak szerepelni.

Next