Uj Idők Lexikona 3-4. Assistens - Börcs (Budapest, 1936)

B - Bélnagymaros (Mărăus) - Belnay György Alajos - Belo Blato - Balobrersca - Belodon - Belone - Belonit - Belos - Belosztenec Iván - Belot Adolphe - Belotinţ - Belovár (Bjelovar) - Belovareč - Belovár-Kőrös vm. - Beloveža - Below Fritz von - Bélörvényes (Urviş Beliu) - Belövés

Bélnagymaros gyulladásos, daganatos megbetegedése. A bélen végzett műtét lehet: a sérülés egy­szerű elvarrása; a bél megnyitása idegen­­test eltávolítása céljából és újból való el­varrása; a sérült, elhalt v. daganatos bél­darab eltávolítása, amit csonkolásnak, ill. resectionak hívnak; végül bélrészletek egy­mással való műtéti összekötése, ha akár kör­folyamat, akár műtéti csonkolás következté­ben a bélhuzam folytonossága megszakadt. A B. a kényes és nagy szaktudást igénylő műtétek közé tartoznak, tekintve, hogy a fertőzött bél megnyitása fertőzéssel fenye­geti a hashártyát, amelynek gyulladása az esetek nagy részében halálos. A B. legfon­tosabb feladata tehát a fertőzés elkerülése. A B.-et úgy végzi a sebész, hogy a műtét helye fölött és alatt a belet puha bélszo­­rítókkal ideiglenesen elzárja, hogy a fer­tőzött béltartalom odafolyását megakadá­lyozza. A sérült v. megnyitott belet több rétegben kell elvarrni, hogy különvarrat zárja a nyálkahártya sebét, a nyálka­hártya varratát pedig a belet borító has­hártya varrata süllyessze el. Bélcsonkolás (resectio) után a csonkolt bélkacsok között új összeköttetést kell készíteni. Ez történ­hetik réteges varratokkal, amikor is a két csonkolt bélkacs végét egymással körkörö­sen egyesítik; v. úgy, hogy a felső bél­csonk végét beültetik az alsó bélkacs olda­lába; v. úgy, hogy mindkét bélcsonkot el­zárva és egymás mellé fektetve, mindkettő­nek az oldalán új nyílást készítenek és így teremtik meg az összeköttetést (anastomo­sis). Angol szakkifejezéssel az elsőt end to end, a másodikat end to side, a harmadi­kat side to side összeköttetésnek szokták nevezni. A bél elzáródását okozó kör­folyamatok esetén, az elzáródás fölött a bélen mesterséges nyílást készít a sebész, a belet a hasfal bőréhez varrja s ugyanakkor megnyitja, hogy a bélsár kifelé ürülhessen (enterostomia). Béln­agymaros (Március), biharmegyei köz­ség, Tr­­ója Romániához tartozik. (1930) 546 lak. Belnay György Alajos, történetíró, *1765, f­809. A pozsonyi akadémiának volt ta­nára. 1805-től 1804-ig szerkesztette az Ephe­merides statistico-politicae c. folyóiratot. Érdekes feljegyzései korának viszonyairól halála évében jelentek meg (1809). Belo Blato, 1. Nagyerzsébetlak (Jugo­szlávia). Belobresca, 1. Fejérdomb (Románia). Baladon, a krokodilokkal rokon Parasu­­chiák állatrendjébe tartozó, kihalt, triász­ kori hüllő. 1 m hosszú koponyája volt, he­gyes fogakkal. Németországi leletekben gyakori. Belőne, az árcsőjű csukák halnemzetsége, kb. 50 faja van. Legismertebb közülük a csőröscsuka (Belőne belőne L.), mely az ösz­­szes európai tengerekben él, kb. 1 m hosz­­szúra megnő és állkapcsa csőrszerűen meg­nyúlt. Kellemetlen szaga miatt csak a sze­gényebb nép fogyasztja. Belonit, mikroszkopikus kicsinységű, tű­­v. hegyes pálcika alakú, víztiszta ásványi kiválások vulkáni üvegekben (obszidián, perlit). Hogy milyen ásványok, azt rend­szerint nem sikerül meghatározni. Belos, Baal sémita istenség görög neve. A görögök egyszer Zeusszal, máskor Kro­­nosszal azonosították. Belosztenec Iván, horvát nyelvész, pálos szerzetes, *1595, +1675. Főműve a horvát kajkai tájszólás nagy szótára, amely ha­lála után, 1740-ben jelent meg Zágrábban. Belot [belő] Adolphe, francia író, *1829, +1890. Legnagyobb sikerét első vígjátéká­val aratta (Le testament de César Girodot, 1859). Regényei közül sok jelent meg ma­gyarul is, pl. A szépség királynője; A jég­asszony; A rendszeres férjek. Belotint, 1. Beletháza (Románia), Belovár (Bjelovar, régi magyar nevén Bélavár), a régi Belovár-Kőrös vm. szék­helye volt. Tr­­ója Jugoszláviához tartozik, kerületi székhely az eszéki „oblaszt“-ban, a Bilo hegység D.-i lejtőjén. Selyemhernyó­­tenyésztés, bor- és gabonakereskedelem. Kb. 8000 lak. Belovarec, 1. Kiskrrva (Csehszlovákia). Belovár-Kőrös vm., a Tr. békekötés előtt Horvát- és Szlavonország társországunk egyik vármegyéje volt, Varasd, Somogy, Verőcze, Pozsega és Zágráb vm. között. Tér: 5050 km 2, lakosainak száma (1910) 332.333 volt, köztük 14.047 magyar. Köz­igazgatásilag 8 járásra és 3 városra osz­lott, székhelye Belovár volt. Tz.­óta az egész terület Jugoszláviához tartozik Beloveza, 1. Bélavézse (Csehszlovákia). Below Fritz von, porosz tábornok, *1853, +1918. 1914-ben hadtestparancsnok az orosz arcvonalon, 1915-től 1918-ig a 2., 1., majd a 9. német hadsereg parancsnoka a NIy.-i arc­vonalon. A világháborúban a legkiválóbb német hadvezérek egyike. Bélörvényes (Urvis Beliu), biharmegyei község, Tr­­ója Romániához tartozik. (1930) 335 lak. Belövés. 1. Fegyverek irányzó készülékei­nek próbalövések útján való gyakorlati szabályozása, hogy ezek után a fegyver lö­vése pontos legyen. 2. Nyomdászati kifeje­zés, a német Einschiessen szolgai fordítása. Finomabb munkák nyomtatása közben, ne­hogy az egyes ívek egymáshoz tapadjanak s a festék elkenődjék (,,lehúzódjék“), papi­rost, ú. n. belövőpapirost helyeznek közé­jük. Ez a művelet a B. Belo­on rekonstruált képe. 824

Next