Uj Idők Lexikona 3-4. Assistens - Börcs (Budapest, 1936)
B - Blaskó Mária - Blaskovics Ernő - Blaskovics László - Blason - Blasonálás - Blapsphemia - Blastenia - Blastoideák - Blastoma - Blastomyceta - Blastomycosis - Bláthy Ottó Titusz - Blatná na Ostrove - Blatná Polanka - Blatné Remety - Blatné Revištia - Blatnica (Turčianska Blatnica) - Blattner Géza - Blattny Tibor - Blattolás - Blau Lajos - Blau Tina - Blaufuss - Blau-gáz
Blau-gáz (1840) és Fauna der Wirbeltiere Deutschlands (1857) c. művei nagyértékű, alapvető munkák. Blaskó Mária, írónő, *1891. Elbeszélő művei, ifjúsági iratai és vallásos tárgyú munkái közül nevezetesebbek: Új Magyarország, Magyar Misi a vörös világban, Kis királyok, Imádság és élet, Gyermekima könyv. Blaskovics Ernő, lótenyésztő és versenyistálló tulajdonos, *1834, *1911. Leghíresebb lova a világhírű Kincsem (képét 1. a 400. oldalon), angol telivér volt, mely 54-szer győzött s melyet egyszer sem győztek le. Blaskovics László, szemész-tanár, *1869, 1907-ben a budapesti Állami Szemkórház igazgatója lett. 1921 debreceni tanár, 1928 óta a budapesti egyetem tanára, szemklinikai igazgató. Legbehatóbban a szemészeti műtéttannal foglalkozik, s azt több bevált új eljárással gazdagította. A látóélesség mérésére új egységet ajánlott, az ú. n. oxyoptriát. Nagyobb munkái: Szemészeti műtéttan; Oxyoptriás látáspróbák; A szemüveses megbetegedései; Az olvashatóságról. Blason [szón], francia szó, a. m. címer. Blasonálás, 1. Címerleírás. Blasphemia, 1. Istenkáromlás. Blastonia, a kéregtelepű zuzmók növénynemzetsége. Ismertebb faja a B. ferruginea, többnyire a fatörzsek kérgén él; telepe szürke, termőteste narancsveres v. rozsdaszínű. Blastoideák, a Pelmatozoák osztályába tartozó, kihalt nyélnélküli v. rövid nyéllel a talajhoz nőtt tengeri tüskebőrűek. Bimbóalakú kelyhük (az állat lakóhelye) 13 mésztáblácskából állt. Csak a Paleozoikumban éltek; legismertebb nemük, a Pentremites, az európai karbonkorszakban is igen gyakori. Blastoma, az orvostudományban a. m. daganatos jellegű szövetnövekedés. Blastomyceta, sarjadzó v. élesztőgomba; sarjadzás útján szaporodó, egysejtű, alacsonyrendű gomba. Az erjedést legtöbbször fajlagos B.-k okozzák. A B.-knak fontos szerepük van a természetben és az élelmiszeriparban. Néhány faj emberre és állatra fertőző hatású, leginkább bőrbetegségeket okoz. (L. Blastomycosis). Blastomycosis, sarjadzó v. élesztőgombák által okozott betegségek. Különböző alakjaik ismeretesek. A Buschke-féle B.-nál tályogok keletkeznek a bőrben és a csontokban. A Curtis-féle B.-nál élesztő gombákkal teli daganatok, Gilchrist-ről elnevezett B.nál szemölcsös növedékek keletkeznek a bőr felszínén. Súlyos betegségek, amelyek az esetek többségében halállal végződnek. Bláthy Ottó Titusz, gépészmérnök, a Ganzgyár igazgatója, *1860. Több kisebb találmánya (áramszámláló, biztosító-készülék) is van, de világhírűvé az általa 1885-ben Déry és Zipernovszky közreműködésével szerkesztett első iparilag használható, erősáramú transzformátor tette. A budapesti és a bécsi műegyetem tiszteletbeli doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és számos más kitüntetésben is részesült. Az általa feltalált B.-féle áramszámláló a váltakozóáramú áramkörben felhasznált elektromos munka mérésére, tehát a fogyasztott kilowattórák megszámlálására szolgáló szerkezet. Működésének alapelve az, hogy amint a fogyasztás megkezdődik, két váltakozó mágneses tér egy aluminiumtárcsát hoz forgásba. A megtett fordulatok száma arányos a fogyasztott elektromos munkával. B. a sakkjátékról is írt könyvet. Blatná na Ostrove, 1. Sárosfa (Csehszlovákia). Blatná Polanka, 1. Sárosmező (Csehszlovákia). Blatné Remety, 1. Sárosremete (Csehszlovákia). Blatné Revistia, 1. Sárosrőcse (Csehszlovákia). Blatnica (Turcianska Blatnica), turócmegyei község, Trója Csehszlovákiához tartozik. (1930) 995 lak. Határában várromok. Blattner Géza, festő és iparművész, *1893: Főkép művészi bábjáték alakjaival tűnt fel itthon és Párizsban, ahol eredeti technikájú iparművészi tárgyakkal is szerepelt (transzparensek). Blattny Tibor, erdész, botanikus, *1883. Fekete Lajossal együtt megírta az Erdészeti jelentőségű fák és cserjék elterjedése a magyar állam területén c. alapvető jelentőségű munkát (1913). Blattolás (lapról játszás, olaszul prima vista), magyaros képzésű német szó, a. m. zeneműveknek előzetes tanulás nélkül, az először látott kottáról való lejátszása v. leéneklése. Blau Lajos, valláskutató, *1861, +1936. Az orsz. rabbiképző intézet tanára, majd igazgatója; 1891 óta a Magyar Zsidó Szemle szerkesztője, a Hacófeh héber tudományos folyóirat alapítója. Főbb munkái: Massoretischesäntersuchungen, Az ózsidó bűvészet, Az óhéber könyv, A zsidó házasságfelbontás és válólevél története stb. Blau Tina, osztrák festőnő, *1845, +1916. Korának legjobb bécsi tájképfestői közé tartozott, motívumait főkép az odavaló Práterből vette, de vannak magyar (szolnoki) tájképei is. Blaufuss, 1. Kékellő (Csehszlovákia). Blau-gáz, az augsburgi Blau vegyész eljárásával olajból gyártott és cseppfolyósított gáz. Acélpalackokban kerül forgalomba. Amíg a villamos világítás ki nem A Blastoideák egyik faja, az Elaeacrinus Verneuill. oldalról a alulról nézve: 959