Uj Idők Lexikona 19-20. Nád - Pozdor (Budapest, 1941)
N - Nemzetiségi törvény - Nemzeti Sport - Nemzeti Sport Club - Nemzeti Sportuszoda - Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület - Nemzeti színek - Nemzeti Színház, l. Magyar színészet - Nemzeti szocializmus - Nemzeti Torna Egylet - Nemzeti Ujság - Nemzeti ünnep
Nemzetiségi törvény érzületnek is része van abban, hogy ki mily nemzetiségűnek vallja magát. A népszámlálásoknál többnyire az anyanyelvet v. a családban használt nyelvet kérdezik, Magyarországon 1880 óta. A világháború óta keletkezett v. megnagyobbodott államok ebben a tekintetben fokozatosan közelednek a magyar állásponthoz. Magyarországon Tr. óta erősen csökkent a nemzetiségi kérdés jelentősége. Míg a történeti Magyarországon 1910-ben még csak 54,5% volt a magyarság aránya, a Tr.-i Magyarországon 1930 an már 92,1%-ra rúgott, tehát a magyarságnak majdnem kizárólagos többsége volt. A felvidéki területsáv, Kárpátalja és É.-Erdély visszacsatolásával ez az arányszám mindenesetre csökkent, de meghaladja a 80%-ot. Viszont Magyarország kárára megnagyobbodott ú. n. utódállamokban a vezető nemzetiség mindenütt jóval kisebb arányban volt, így pl. Romániában csak 70% a román, Jugoszláviában és a megszűnt Cseh-Szlovákiában pedig a szerbek, ill. csehek éppen csakhogy felét tették a lakosságnak az utolsó népszámlálás szerint. Romániában azóta Besszarábia, É.-Bukovina, Dobrudsa és É.-Erdély elcsatolása után javult a helyzet ebben a tekintetben. Jelenleg Romániában a román elem kb. 84%-ot tesz. A N.-ek, ill. kisebbségek jogait a békeszerződések ugyan biztosították, de ezekből a biztosítékokból vajmi kevés valósult meg, azért állandó a panasz a NI.-ek elnyomása miatt. Nemzetiségi törvény, az 1868:XLIV. t. c., amelyet a magyar törvényhozás dr. Eötvös József kezdeményezésére alkotott. A N. a magyar állam egyik alaptörvénye, biztosítja az állampolgárok egyenjogúságát nemzetiségre való tekintet nélkül és a nem magyar anyanyelvűek nyelvhasználati szabadságát. A N. végrehajtása egyes vonatkozásokban nem történt meg teljesen. A Tr.-i békeszerződés kisebbségi rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában kibocsátott rendeletek a N.-t részbenkiegészítették és módosították. Nemzeti Sport, hetenkint ötször Budapesten megjelenő sportlap, 1908-ban indult meg. Főszerkesztője (1940) Vadas Gyula, felelős szerkesztő Hopp© László. Nemzeti Sport Club, a Budapesti Torna Clubból kilépett tornászok alapították 1906- ban. Főképp a labdarúgásban jeleskedtek tagjai (Bodnár, Feldmann, Tóth István), de hosszú időn át a legelsők közé tartoztak úszói (Barta István, Schlenker, Kárpáti, Balikó) és ökölvívói (Kubinyi) is. Elnöke (1940) De Sgardelli Caesar. Nemzeti Sportuszoda, Hajós Alfréd alkotása, a Margitszigeten épült, 1930 telén nyílt meg s sokban hozzájárult a magyar úszó és vízilabdasport fellendítéséhez. Akkoriban ez volt Európa legnagyobb befogadóképességű (3000 nézőt befogadó) fedett uszodája. Újítás volt tribünös nézőtere is. Az utána épült német, francia, olasz uszodáknak mintául szolgált. A nyitott uszodát (1937) Csonka Ferenc tervezte és Sorg Antal építette. Ide 20 m hosszú kiúszó vezet, ezáltal a nyitott uszodát télen is lehet használni. A nagy medence hossza 50 m, verseny alkalmával kötelekkel elválasztott nyolc pályával. A műugrás céljaira külön kisebb medence szolgál. A nyitott uszoda körül tribünökön kb. 5000 nézőt lehet elhelyezni. Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület, 1894- ben alapították a Műcsarnok konzervatív művészetpolitikájával elégedetlen művészek és műbarátok. 1907-ben gr. Andrássy Gyula elnöksége és Ernst Lajos igazgatása alatt a kultuszminisztérium és a Székesfőváros támogatásával felépítette az Erzsébet-téren kiállítási épületét. Helyet ad falai között minden művészi irány képviselőjének, külföldi reprezentatív jellegű kiállításokat rendez stb. Elnöke (1940) gr. Zichy János, igazgatója Hubay Andor. Nemzeti színek, az állami lobogó (zászló) színei. A magyar N. már II. Endre idejétől a piros-fehér-zöld. Ezeket a N.-et helyezi vissza ősi jogaiba az 1848:XXI. t. c., egyúttal előírván, hogy nyilvános ünnepek alkalmával a középületeken, valamint a magyar hajókon állandóan a NI.-et kell alkalmazni. A II. büntetőjogi védelmet is élveznek (1879 :XL. t. c. 36. és 37. §.). Nemzeti Színház, 1. Magyar színészet. Nemzeti szocializmus (németül Nazionalsozialismus), elsősorban a német nemzeti forradalmat jelenti, amely a III. birodalmat megteremtette; másodsorban azoknak a társadalmi, politikai, gazdasági, etikai, állambölcseleti tanoknak összeségét, melyek a mozgalmat alátámasztják (1. Német Nemzetiszocialista Munkáspárt), s azóta egyéb országokban is követőkre találtak. Nemzeti Torna Egylet, a legrégibb magyar tornaegyesület. 1863-ban alakult Pesti Torna Egylet néven, jelenlegi nevén 1866 óta működik. Szentkirály utcai tornacsarnokát 1870-ben adta át a közhasználatnak. Legtöbb nagy tornaegyletünk belőle sarjadt ki. Alapításától 1920-ig az egyesület képezte és képesítette a torna oktatóit. Az II.-et Matolay Elek alapozta meg, későbbi vezetői közül nagy érdemeket szerzett Berzeviczy Albert, Pekár Gyula, Maurer János, Bernáth János. Elnöke (1940) Mezőfy János. Nemzeti Újság, kat. irányú politikai újságok. 1. A Hazai és Külföldi Tudósítások folytatásaként, 1840-től 1848-ig hetenkint kétszer, majd négyszer megjelenő konzervatív lap. 2. Politikai napilap, 1919-ben indult Túri Béla szerkesztésében és a Központi Sajtóvállalat kiadásában. Felelős főszerkesztője (1940) Tóth László. Nemzeti ünnep, a nemzeti történelem jelentős eseményeinek évfordulója. Magyarországon hivatalos II.: Szt. István napja (aug. 20.), márc. 15.-e és a hősök emlékünnepe. Szt. István napját a nemzet ős-