Uj Idők Lexikona 21-22. Pozdorja - Szikes (Budapest, 1941)

R - Rügen - Rügy - Rügylyukasztó ormányosok (Anthonomini) - Rühatkák (Sarcoptiformes) - Rühmann Heinz - Rühösség (scabies) - Rüstringen - Rüsz (Ruşi) - Rybany, l. Ribény - Rybár István - Rybáry, l. Garamhalászi - Rybky, l. Halasd - Rybnik, l. Garamszőllős és Újvásár - Rychnava, l. Rihnó - Rychvald, l. Erdővágás és Kristályfalu - Rydberg Viktor - Rydz-Smigly Eduard - Ryijy

Kft gen Rügen, Németország legnagyobb szigete a K.-­ tengerben. A szárazföldtől a Rügen­­scher Bodrien és a 2­5 km széles Strelasund választja el. Tér: 968 km 2, 54.000 lak. Part­vonala igen szaggatott. Számos félszigete van. Krétamészkő építi fel, melyre jégkori vályog, homok, moréna települt. Meredek, fehér krétapartjai festőiek. Földművelés, halászat, idegenforgalom. Tengeri fürdői: Lauterbach, Thiessow, Göhren, Babe, Sel­­lin, Sassnitz, Lohme. Sassnitznak vasúti kompközlekedése van Stralsunddal és a svédországi Tralleborggal. Rügy, apró pikkelyszerű levelekből álló gömb- v. tojásalakú képlet, amely levél-, hajtás-, v. virág-kezdeményt zár magába. Többnyire vizes, gyantás v. enyves bevo­nata van, a fagy, v. vízkártevés ellen. Rügylyukasztó ormányosok (Anthonomini), az ormányos bogarak (Curculionidae) csa­ládjának egyik csoportja. Ormányuk hosz­­szú, hengeres, alig görbült. Több fajuk kártékony, mert gyümölcsfák rügyeit pusz­títja. Az alma bimbólyukasztó ormányosa (Anthonomus pomorum) az almafa, a körte rügyfúró ormányosa (Anthonomus cinctus) a körte rügyeit rakja teli petéivel, a ki­kelő lárvák a rügyeket elpusztítják. A meggyfúró ormányos (Anthonomus recti­­rostris) a meggy- és cseresznyevirág ter­mőjét fúrja meg, lárvája a mag belsejé­ben fejlődik ki. Rük­atkák (Sarcoptiformes), az atkák (Acarina) rendjének egyik csoportja. Fajaik egy része szabadon él, mint pl. a páncélos atkák (Oribatidae), mások emberi táplálé­kokat, sajtot, lisztet lepnek el, egy harma­dik család pedig, mint nagyon kellemetlen élősködő, más állatok bőrén, ill. bőrében telepszik meg, mint az ember ruhatkája; a nem egészen 1/­ mm nagyságú Acaris siro (képét 1. III. köt., 567 old.). Utóbbinak változatai élnek különböző házi- és vad­állatokon. L. még Atkafélék. Rühmann Heinz, német filmszínész, *1898. Jóh­umorú színpadi és hangosfilm-kémikus. Nagyobb filmjei: Mese a benzinkútról, Ruha teszi az embert, Tizenhárom szék, Vihar egy kalap körül. Rühösség (scabies), a rühatka által oko­zott viszkető bőrbetegség. A megterméke­nyített nőstény beássa magát a szaru­­rétegbe és abban keskeny vonalalakú já­ratot fúr, amelynek maga mögött hagyott szakaszába lerakja petéit. Emberen külö­nösen az elülső hónaljredő mentén, a kéz­­ujjak között, a csukló táján, a mellbimbók körül, a deréktájon és a hímtagon telep­szik le. A viszketés főképen éjjel nagy­fokú. A vakarás nyomában vakarási varok, és elhanyagolt esetekben gennyes bőrelvál­tozások jelentkeznek testszerte. Gyógyítá­sára élősködőellenes szereket (antiscabiosa) tartalmazó kenőcsöket és fürdőket használ­nak. A B. előfordul valamennyi házi és jóformán minden vadon élő emlősállaton, sőt madáron is: lovakon és szarvasmarhán a Sarcoptes-, a Psoroptes- és a Choriop­­tes-, juhon főként a Psoroptes-, kutyán a Sarcoptes-, macskán és nyálon a Notoed­­res-rühösség. Ez nemcsak a szőr és a gyapjú elvesztésével okoz kárt, hanem az állat erőbeli állapotának az elhullásig ve­zető leromlásával is. Különösen a lovak és a juhok R.-e okozhat nagy károkat, vi­szont kéndioxid-gázzal, rühellenes kenőcsök­kel, fürdővel gyorsan és könnyen lehet or­vosolni. Rüstringen, város és tengeri fürdő Né­metországban, Oldenburgban, a Jade öböl mellett; összeépült Wilhelmshavennel. Hajó-, gép- és finommechanikai műszerek gyár­tása; olaj-, takarmány- és halkereskedelem, repül­őállomás (Wilhelm­shaven-R.). (1933) 48.562 lak. Rüsz (Rufi), szebenmegyei k., Tr­­óta Romániához tart. (1930) 1292 lak. Rybany, 1. Ribény (Szlovákia). Rybár István, fizikus, *1886. 1908-tól 1919-ig Eötvös Lóránd br. tanársegéde volt. 1915-ben egyete­m.-tanár, 1922-ben a buda­pesti egyetemen a gyakorlati fizika, 1940- ben a kísérleti fizika ny. r. tanára lett. A M. T. Akad. és a Szt. István Akad. tagja. Optikai vizsgálatai és az Eötvös-inga tö­kéletesítésére irányuló kutatásai jelentősek. Rybáry, 1. Garamhalászi (Szlovákia). Rybky, 1. Halasd (Szlovákia). Rybnik, 1. Garamszőllős és Újvásár (Szlo­vákia). Rychnava, 1. Rihnó (Szlovákia). Rychvald, 1. Erdővágás és Kristályfalu (Szlovákia). Rydberg Viktor, svéd költő, *1828, f­905. A stockholmi egyetem tanára, kultúrtörté­­nész és vallásbölcselő volt. Legnépszerűbb műve Az utolsó athéni c. regénye (1859), a költeményeivel együtt idealisztikus világ­szemléletének kifejezései. Nagy feltűnést keltett A bibliai Krisztus c. könyvével és a germán mitológiára vonatkozó össze­hasonlító tanulmányaival. Rydz-Smigly Eduard, lengyel államférfi és hadvezér, *1886. Az 1914—18. évi világ­háborúban Pilsudski légióiban egy brigád élén állt. 1918 decemberében Varsó katonai parancsnoka lett, majd az orosz­ len­gyel háborúban (1919—20) tábornok. Pilsudski halála után a lengyel hadsereg fővezére lett s 1936-ban ő is megkapta a Lengyel­­ország marsall­ja címet. A franciabarát po­litika híva volt; a danzigi kérdésben a né­met ajánlat elfogadása ellen foglalt állást. Lengyelország összeomlása után (1939. szept.) Romániába menekült, ahol inter­nálták. Ryisy [rüjü], hosszú szálú csomózott finn szőnyeg, a finn díszítőművészet egyik leg­régibb, legjellemzőbb ága. Eredetileg ágyak letakarására, később falak díszítésére hasz­nálták. Díszítési módja és színezése korok 5856

Next