Uj Idők Lexikona 21-22. Pozdorja - Szikes (Budapest, 1941)
R - Rajnai Gábor
Rajnai Hossza 1320 km, ebből 694 km esik németországi szakaszára. Vízgyűjtőterülete 224,4110 km 2. Svájcban ered, Graubünden kantonban, két forrásfolyóból, ezek Vizüket glecsesevekből kapják. A Vorderrhein a 2344 m magasan fekvő Tomaseeből ered és Reichenau mellett egyesül a 2902 m magasan, a Zapportgleccserből eredő Hinterrheinnel. Reichenautól Baselig a B.-szakasz neve Alpenrhein. Reichenaunál a folyó 45 m széles és tutajozható. Felveszi a Landquartot, az Ilit, és a Taminát és beleömlik a Bodentóba. Konstanznál elhagyja a tavat. Schaffhausennél van nevezetes vízesése (Rheinfeil), Basel után kiérkezik a Rajnai Alföldre. Konstanz és Basel között a Thur, az Aare, a Birs és a Wutadh a nevezetesebb mellékfolyói. A basel—bonni szakasz neve Oberrhein. A Rajnai Alföldön a folyó erősen alsó szakaszjellegű, zálonyo®, számos ágra bomlik. Sok kisebb-nagyobb folyót (111, Zorn, Sauer, Lauter, Elz, Pfinz, Neckar, Main) vesz fel. Bingennél elhagyja az alföldet és kezdődik híres áttörési szakasza a Rajnai Palahegységben. Az emelkedő lönkhegységbe a folyó természeti szépségekben gazdag, terraszos völgyet vésett. Völgyének bevágódását mellékvizei, a Naihe, Mosel, Ahr, Lahn és Sieg is követték. Bonntól a torkolatáig a B. síkságon, féljük, ez a szakasz a Niederrhein. Elhagyva Németországot, Arnheim alatt kezdődik a deltája. Több ágra (Waal, Merwede, Oude és Nienwe Maas, Nienwe Ijssel, Lek, Krommen Rijn, Vecht, Oudo Rijn) oszolva, ömlik az É.-i tengerbe és részben a Zuiderzeebe. Deltája Utrechtnél már mélyebben fekszik a tenger szintjénél. Alsó szakaszán a Maas, a Wup- Xver, a Ruhr, az Emscher és a Lippe a nevezetesebb mellékfolyói. Szélessége Baselnál 200, Mainznál 580, Assmannshausennél 250, Bonnnál 380, Köln mellett 520, Weselnél 990 m. Reichenaunál 586, Baselnál 244, Emmerich mellett 10 m magasan van a folyó szintje a tenger szintje felett. Hegyvidéki szakaszának a Bódén tó a derítő medencéje: rengeteg durva hordalékot szállít bele. Baseltól Mainzig a Rajnai Alföldet is a R. töltötte fel. Kölntől kezdve durvább hordaléka már alig van. Legalsó szakaszán csak iszapot és finom homokot szállít. A R. Közép- és Ny.-Európa legbővizűbb folyója. Emmerich mellett a közepes vízmennyisége 2330 m/cc. Árvize kettő van, tavasszal, hóolvadás után, és a kora nyári esőzések idején. KisVize alpi szakaszán télen, alsó szakaszán ősszel van. Baseltól kezdve megszakítatlanul hajózható. Téli jégpáncél évi átlagban csak 21 napon át akadályozza a hajózást. A R. völgye ásványi kincsekben rendkívül gazdag, ezért Európa legfejlettebb iparú és legsűrűbben lakott része. Mivel ezenfelül a legrövidebb összekötővonal a világforgalom központja, az Északi tenger és Közép- és Déleurópa között, ősidőktől kezdve rendkívül fontos közlekedési útvonal. De nemcsak a folyómenti út- és vasútvonalak játszanak nagy szerepet, maga a R. is Európa legforgalmasabb víziútja. A német víziutak 1788 millió tonnányi áruforgalmából (1936) 804 millió, vagyis 45% jut a R.-ra, holott a német víziutak 11 ezer km összes hosszában a R. és hajózható mellékvizei csak 1852 fcm-mel (16,6 %) szerepelnek. A rendkívüli forgalom kifejlődése a XIX. sz. elején megindult nagyvonalú szabályozásnak köszönhető. Helyi szabályozó műveleteket már évszázadokkal ezelőtt is végeztek, de a mai helyzet az 1871 után megindult átfogó munka eredménye. Ma a kisvízszint alatt rendelkezésre álló mélység Kölnig 3 m, onnan St. Goarig 2,5 m és feljebb Strassburgig 2 m, úgy hogy Mannheimig 4000, Strassburgig 2500 tonnás hajók járnak. Strassburgon felül Baselig oldalcsatornával folytatódik a víziút, amelynek 1922-ben szakaszokban megindított munkáit csak részben fejezték be a franciák (Grand Canal d’Alsace). A Bóden tóig terjedő Felső- B.-án hatalmas vízierőművek sorozata épült (Laufenburg, Ryburg-Schwerstadt, Rheinfelden, Kembs stb.). Az áruforgalom részben a hollandiai és belga kikötőkbe (Rotterdam, Amsterdam, Antwerpen) tengeren túlról érkező és onnan a kontinens belsejébe igyekvő ércekből, gabonából, ásványolajból és gyarmatárukból, részben a Svájcból, Francia- és Németországból a tengerre igyekvő gyáripari termékekből, szénből (Ruhrvidék), kálisokból (Elzász) és építőanyagokból tevődik össze. Ehhez hatalmas helyi forgalom járul (főkép szén és iparcikkek), ami a vidék fejlett iparával függ össze. A kikötők között legfontosabb Duisburg-Hamborn, Strassburg, Mannheim és Köln. A R.-i víziútrendszert hajózható v. csatornázással hajózhatóvá tett mellékfolyók és hajózócsatornák rendszere egészíti ki. Legfontosabb köztük a Német birodalom nagy Ny.K. irányú víziútja a Mittelland-csatorna (Wesel és Duisburg—Minden—Magdeburg, összeköttetés a Weserrel és az Elbével), a csatornázott Neckar és a Rajna és Duna összekötését szolgáló csatornázott Majna. A franciaországi Rajna—Rhône-csatorna kis méretei miatt alárendelt jelentőségű; fontosabb a Párizs felé vezető Rajna- Marne-csatorna L. az 515. sz. táblát. Rajnai Gábor, színész, *1885. Pályáját 1906-ban kezdte Kolozsvárott. 1907-ben a Vígszínház tagja lett. 1908-tól 1922-ig a Nemzeti Színházban játszott, majd ismét a Vígszínházhoz került. 1935 óta a Nemzeti Színház tagja, 1939 óta örökös tagja. Első nagy sikerét A faun főszerepével aratta a Nemzeti Színházban. A Vígszínházban főleg szerelmes, később vígjátéki és burleszk szerepeket játszott. Újabban társa