Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)
T - Tisza Lajos gr. - Tisza - Tisza (Tisa) - Tiszaadony
segítette. Mikor 1889-ben az udvar kívánságára az újoncjutaléknak 10 évre való megszavazását kívánta, az ellenzék, támogatva az utcai tüntetésektől, a sérelmes javaslat visszavonására kényszerítette. 1890-ben a honossági törvényjavaslat tárgyalása alatt tett nyilatkozata következtében kénytelen volt lemondani Tisza Lajos gr., politikus, T. Kálmán öccse, *1832, f 1898. Az 1881. és 1865. évi országgyűlésen képviselő volt, 1867-ben Bihar vm. főispánja, 1871-ben az Andrássy-kabinetben közlekedési miniszter. Mikor az árvíz Szegedet elpusztította (1879), az újjáépítésre őt küldték ki kir. biztosnak. Itt szerzett nagy érdemeiért a király 1883-ban grófi rangra emelte. 1892—94-ben a király személye körüli miniszter volt. Szegedi szobra Fadrusz János műve. Tisza, 963 km hosszú folyó, eredete és torkolata légvonalban 455 km távolságban van, forrása 1680, torkolata kereken 70 m magasan az Adriai tenger színe felett. A Máramarosi-havasok két forrás-patakja, a Fekete- és a Fehér-T.. Kahó fellett egyesülve Trebusofehérpatakig P.-nek tartott belejut a Kárpátokat az ÉK.-i vulkánsortól elválasztó nagy medencébe s felveszi a Visót, az Izát balról, jobbról a Taracot, Talabort és Nagyágot. A több részletből álló medencét a Nagyszőllősi hegyek és Avas közt a vulkáni vonulatot áttörő huszti kapun át hagyja el. Eddig a T. felső szakasz jellegű, sellői vannak, völgye is szűk Nagybocskóig. Amint Királyháza táján az Alföldre lép, esése megcsökken, törmelékét nem tudja elszállítani, hanem lerakja. Törmelékkúpján fattyúága is van: a Vérke patak. Belé ömlik a Borsava, Túr, Szamos és Kraszmna. A két utóbbi sok törmeléke még jobban növeli a T. hordalékát. A folyó itt alsószakasz jellegű, zátonyokat épít. Vásárosnaménytől Csapig a Nyírség magasabb felszínének lábát követi. Csapnál a Latorca törmelékkúpja előtt Ny.-DNy.-nak fordul. Belé ömlik a Bodrog, Tokajnál a Nyírség és Tokaji hegy közt szűk kapun tör keresztül, Tokaj alatt kezdődik, titeli torkolatáig tart szeszélyesen kanyargó középszakasz jellegű leghosszabb darabja. Iránya Szolnokig DNy.-i, Szolnoktól Titelig nagyjában D.-i. Jobbról a Sajó, Eger és Zagyva, balról a Hármas-Körös, Szárazér, Maros, Aranka és Boga a fontosabb mellékfolyót. Ártere alföldi szakaszán, különösen szabályozása előtt, óriási kiterjedésű volt. Hozzátartozott a Hortobágy, s összeolvadt a Körösök rendszerének sárréti hatalmas árterével. Ny.-i oldalán a Duna-Tisza közi hátság magasabb felszíne szabott határt az ártérnek, de ettől É.-ra, Szolnokig, szintén nagy területekre járt ki a T. vize. A T. szabályozásának első nyomai a XVII. sz.-ba vezetnek vissza. 1840-ig 328 km-nyi gát épült a T. völgyében s ezzel 300.000 holdnyi terület kezdetleges védelmét biztosították. Az 1830.-i rendkívüli árvíz Tiszaadony kb. félmillió holdat öntött el; ez volt az átfogó szabályozás megindítója. 1833—44-ben elkészült a T.-völgy felmérése. Ennek alapján készítette el Vásárhelyi Pál az általános szabályozási terveket. Ugyanakkor Széchenyi István gr. az érdekeltséget szervezte meg (az ármentesítés ugyanis a törvény értelmében az érdekelt birtokosok feladata). 1846-ban alakult meg a T.-völgyi Társulat (l.o.) és a meglévő községi és megyei gátakból egységes védővonalat fejlesztett ki. Az állam a meder szabályozásáról gondoskodott. A kanyargós medret átvágták és 1213 km hosszú szakaszát 453 km-el (37%-al) megrövidítették. Az átvágásokkal a T. rendkívül csekély esését (km kint 2—3 cm) csaknem kétszeresére emelték és az árvizek levonulási idejét K—1/fére csökkentették. Pusztító árvizek súlya alatt, ezekből a Szeged pusztulását okozó 1879.-i a legemlékezetesebb, végre egy fél sz. alatt fokozatosan alakult ki a T. völgyében a világ egyik legnagyobb árvédelmi műve és szervezete. 4000 km-nyi védőgát 4.300.000 holdat véd az árvizek ellen, a gátak mögötti sík területek csapadékvizeinek levezetésére 14 000 km-es csatornahálózat és 130 szivattyútelep szolgál. A T. völgyében működő ármentesítő társulatok száma (1941) 38, eddig kb. 300 millió pengőt fordítottak a védelmi rendszer kiépítésére. Az utolsó még nem ármentesített nagyobb terület, a borsod-hevesi ártér védőtöltéseinek megépítése is befejezéshez közeledik. Az utóbbi évek folyamán végrehajtott mederszabályozás által, amely a sok gázlót kiküszöbölte, a T. egészen Tiszafüredig zavartalanul hajózható. Ezen túl a tiszafüred—tokaji szakaszon csak időszakos, a vízállástól függő hajózás folytatható Ennek a folyamszakasznak szabályozása folyamatban van, míg a felső T. szabályozása, egészen Vásárosnaményig még a jövő feladata. Tiszaburáig Szegedtől rendszeres személyhajóforgalom van. A T.-i hajózás teljes kifejlődése, ill. a T.-i víziút bekapcsolása a nemzetközi forgalomba a Duna—Tisza-csatorna megépítésétől várható. A T mentén a halászatot 10 halászati társulat gyakorolja. A felső folyásban főhal a keszegeken kívül a márna, harcsa, süllő, ponty és kecsege. A forrásvidéken pisztráng és pénzespér is van. A Szolnoktól lefelé terjedő szakaszon főleg harcsát és pontyot, kisebb mennyiségben süllőt, köcsögét és tokot fognak. A holtmedrek halászata még jobban fizet, főleg keszegekből és csukából, részben pontyból és süllőből az évenkint kihelyezett süllőikra és pontyivadék is jobban megmarad bennük, mint az anyamederben. A T.-i halak legnagyobb része a partmentii községekben és városokban kerül piacra. Tisza (Tisa), hunyadmegyei k., Tróta Romániához tart. (1930) 789 lak. Tiszaadony, kir., Bereg vm. vásárosnaményi j. (1941) 940 lak., n. t. Tiszaszalka. — 549 -