Uj Lexikon 1. A-BRA (Budapest, 1936)

B - Barth, Heinrich - Barth Karl - Bartha Miklós - Barthel, Max - Barthélemy Saint-Hilaire, Jules - Bartholdi, Frédéric-Auguste - Barthou, Jena Louis - Bartók Béla

445 értékes műemléket őrzött meg (gótikus Szt. Egyed-templom (XIII. sz.), egykori városháza (XVI. sz.)). A várostól 2 km-re fekszik, 310 m magasságban, a konyha­sós-vasas, savanyúvizes u­.-fürdő. Vér­­szegénység, gyomorbántalmak stb. ellen használják. A XII. sz.-ban fennállott, a tatárjáráskor (1241) elpusztult, 1376-tól szab. kir. város. Virágkorát a XVI. sz.-ban élte. Barth, Heinrich, német afrikautazó, szül. 1821., megh. 1865. Kisebb földközi­­tenger-környéki utak után, 1849. Over­­weggel együtt az angol Richardson expe­díciójához csatlakozott ; hat évvel ké­sőbb, mint az expedíció egyetlen életben maradt európai résztvevője tért vissza. Útjának nagy eredménye Szudán isme­retlen nyugati részének feltárása volt. Legfontosabb műve : Reisen u. Ent­deckungen in Nord- u. Zentralafrika (1855—58). Barth Karl, ref. teológus, szül. Basel 1886. 1921 óta göttingeni, majd münsteri, bonni, jelenleg baseli egyet. tan. A leg­utóbbi másfél évtized legjelesebb prot. teológusa. Megalapítója az ú. n. dialakti­­kai-teológiai iránynak, amely a reformá­torok szellemében újra az Igére, az Isten kijelentésére teszi a hangsúlyt. A ref. egyházba tartozik. Legnagyobbszabású műve az öt kötetre tervezett Dogmatika. Bartim Miklós, politikus és köziró, szül. Rugonfalva 1848 nov. 14., megh. Budapest 1905 nov. 22. Először 1873. választották meg képviselővé a balközép­­párt programmjával. 1880. alapította Kolozsvárt az Ellenzék című független­ségi napilapot. Egy újságcikke miatt két osztrák katonatiszt berontott hozzá a s­zerkesztőségbe és összekaszabolták. A brutális eset rendkívüli módon megnö­velte B. népszerűségét. Ettől fogva a füg­getlenségi mozgalom legnépszerűbb publi­cistája. 1881. Kolozsvár I. kerülete választotta meg képviselőjévé az Ugron­­párt programmjával. Rövid megszakítás­sal haláláig a képviselőház tagja. Hívei 1914. a Városligetben ércszobrot állí­tottak emlékére. Barthel, Max, német költő, szül. 1893. Gyári munkás volt, részt vett a Spartacus­­lázadásban. Költészetét határozott, heves szenvedély jellemzi, tárgyköre : gyári élet, munkássors, háború és forradal­­­om. Legszebb verseskötete : Arbeiterseele (1920). Mindvégig elkerüli a tisztán párt­­pol. irodalom veszélyeit. Regényeket is írt. Barthélemy Saint-Hilaire, Jules, francia tudós és államférfi, szül. 1805., megh. 1895. A Collège de France-on a klasszika­filológia tanára. 1852. mint a nemzet­­gyűlés tagja nem tette le a hűségesküt III. Napóleonnak, emiatt meg kellett válnia tanszékétől. Főbb művei : De la logique d’Aristote (1838), Le Bouddha et sa religion (1862), De la métaphysique, sa nature et ses droits (magy. ford. Péterfi Jenő, 1890) stb. Bartholdi, Frédéric-Auguste, francia szobrász, szül. 1834., megh. 1904. Leg­ismertebb műve a newyorki kikötő be­járatánál álló, világítótoronyul szolgáló 46 m magas Szabadság-szobor (1886). Bartholomé, Albert, francia szobrász és festő, szül. 1848., megh. 1928. Eleinte képeket festett, 1886 óta egészen a szobrá­szatnak szentelte magát. A temető leg­nagyobb francia plasztikusa. Felesége síremlékén kívül nevezetes főműve a Monument aux morts, mely Párisban a Père-Lachaise temetőben áll. Később jeles képmásokat és női alakokat is mintázott Barthou, Jean Louis, francia államférfi és akadémikus, szül. 1862., megh. 1934. Ügyvéd, 1889. képviselő köztársasági programmal, 1894. közmunkaügyi minisz­ter a Dupuy-kormányban, 1896—1898. belügyminiszter a Meline-kormányban. 1913. miniszterelnök lett és behozta a három éves katonai szolgálatot, 1917. a Painlevé-kormányban közmunkaügyi mi­niszter, 1919. a kamara békebizottságának elnöke, 1921. a Baa­id-kormány hadügy­minisztere, 1922—1926. a jóvátételi bi­zottság elnöke, 1922—1924. és 1926—29. a Poincaré-kormány igazságügyminisz­tere, 1930. két hónapig hadügyminiszter volt, 1934. febr. a Doumergue-kormány­­ban külügymniszter, amely minőségben nagy tevékenységet fejtett ki a francia— olasz közeledés érdekében. Okt. 9. Sándor jugoszláv király fogadására Marseillebe ment, ahol a jugoszláv királlyal együtt horvát terroristák merény­letének esett áldozatul. Főbb művei : L’action syndicale (1904), Mirabeau (1913), Lamartine orateur (1914), Sur les routes du droit (1917), Lettres à un jeune Fran­çais (1918). Gergely Gy. Bartók Béla, zeneszerző és zenei kutató, szül. Nagyszentmiklós 1881 márc. 25. Zenei tanulmányait Nagyváradon, Po­zsonyban, 1899—1904. a budapesti Zene­­akadémián végezte ; 1907. a Zeneaka­démia tanára lett. 1905—06. Kodály Zoltánnal megkezdte a magyar, majd (egymagában) a román és tót népdalok gyűjtését. 1913. az északafrikai arabok közt járt gyűjtőúton. Első kompozíciói­ban romantikus hagyományokból indult ki, de 1907 táján teljesen egyéni utakra tartók

Next