Uj Lexikon 4. IRE-MAGY (Budapest, 1936)

K - Kollontáj, Alekszandra Mihájlovna - Kollwitz, Käthe - Kolmar - Kol Nidre - Kolofonium - Kolokán - Kolomea (Kolomyja) - Kolónia - Kolontár - Kolorádóbogár (Leptinotarsa decemlineata Say) - Koloratúra - Kolosszeum - Kolosszus - Kolostor

Ko­­lon­tár reformációjának vezetője, de az egész magyar gazd. és pol. életet korszerűen kívánta reformálni. A fejlődést akadá­lyozó rendiség fokozatos megszüntetése céljából a magyar jobbágyságot párt­fogolta, hogy adózóképessé váljon. Ezért Werbőczy hármaskönyvét revízió alá veszi az igazságszolgáltatás gyorsabbá és könnyebbé tétele érdekében. A főpapok, főurak, nemesek birtokainak megadózta­tását követeli. Budán és Kassán egyete­met kíván felállítani. Dunai kereskede­lem, gyáripar létesítése, polgárosítás, telekkönyvelés, földtehermentesítés, mű­veletlen területekre külföldről való tele­pítés stb. alkotják kormányzati munka­tervét. Azonban Széchenyi Pál kalocsai érsek vezetésével a magyar urak törvény­telennek minősítették az országgyűlés mellőzésével alkotott kormányzati tervet. Mivel a minisztertanács az adót mégis kivetette, kitört a Rákóczi-felkelés. Kol­­lonich kiváló pénzügyi és közigazgatási ismeretekkel, a szegény nép iránti jó­szándékkal nyúlt a reformokhoz, de erő­szakos magatartása a rendiség részéről nagy ellenállást váltott ki. Máriáéi­k. Kollontáj, Alekszandra Mihajlovna, orosz bolsevista diplomata, szül. 1872. A cár főhadsegédének a leánya. A 90-es évek közepén csatlakozott a szocialista mozgalomhoz. A bolsevizmus győzelme után tagja lett az orosz kommunista párt központi bizottságának. 1924. oslói, később mexikói, majd ismét oslói, 1930. stockholmi követ. Munkái a nőkérdés és a nemi élet problémáival foglalkoznak. Kollwitz, Käthe, német grafikus, szül. 1867. A német proletárélet nyomorúságá­nak keserűhangú ábrázolója. Rézkarc- és kőrajzsorozatokat adott ki forradalmak­ról, háborúról. Kolmar, elzászi város, 1. Colmar. Kol Midre, zsidó ima arameus nyelven, az engesztelőnapi istentisztelet bevezető része. Népszerű zsinagógai melódiája van, melyet a reformált ritus már nem vett át. Kolofonium, 1. Gyanták. Kolokán, 1. Békatutaj-félék. Kólómra (Kolomyja), lengyelországi város K.-Galiciában, a Kárpátok É.-i lejtőjén, (1931) 33.385 lak. Magasabb fokú iskolák, mezőgazd. termékekkel élénk kereskedelem , agyag-, vegyi-, textilipar. Kolónia, 1. Gyarmatosítás és Római birodalom. Kolontár, kir., Veszprém vm., devecseri j. (1930) 841 lak. Vasúti állomás. Kolorádóbogár (Leptinotarsa decem­­lineata Say), 1 cm hosszú, tojásdad alakú, bőrszínű, a nyakán és fedőszárnyain fekete pontokkal és sávokkal díszített. Lárvája fiatalkorban vérvörös, később narancspiros. Mind a bogár, mind a lárvája a burgonya lombját fo­gyasztja. Éven­te 2—3 nemze­déke van. Bo­gáralakban a földben telel. Azzal, hogy a burgonya föld­feletti zöldjét egészen lerágja, a burók a kolorádóbogár, a kártevése ledését meg­ a burgonya levelén hiúsítja. Hazá­ja É.-Amerika, ahonnan Európába is behurcolták. Jelenleg Franciaországban pusztít. Hazánkban még nincs. Az egyes országok határzárral védekeznek be­­hurcolása ellen. A védekezés szedetéssel és arzénes szerekkel permetezés v. porozás útján történik. Koloratúra, vokális ékesítés, az ének­szólam díszítése, cifrázása. K.-hang az igen nagy mozgékonyságúra iskolázott szoprán énekesnő hangja. Kolosszeum, helyesen Amphitheatrum Flavium, Rómában. A maga nemében a világ legnagyobb épülete. Ellipszis alaprajzú 188 és 156 m hosszú tengelyek­kel. Építését Vespasianus kezdte, de csak fia, Titus fejezte be Kr. u. 80. Mintegy 50.000 nézőre berendezett ülései négy emeletsorban vannak elhelyezve s bonyo­lult folyosó- és lépcsőrendszeren át érhetők el. Gladiátori és állatviadalokat tartottak benne, utóbbiak tartózkodási helyiségei a föld alatt voltak. Kolosszus, emberiagyságot felülmúló szobor. Az ókorban leghíresebb volt a rodoszi K., a napisten hatalmas szobra, amelyet egyik világcsodának mondtak. Legművészibb K. volt Feidiász Athéna- és Zeusz-szobra. Kolostor (a lat. claustrum-ból), a szerze­tesek háza ; más neve : monostor (mona­sterium), zárda, rendház. A szerzetesélet igényei szerint épül, építési szabályait Szt. Benedek Regulája adta meg először. Főhelye a kápolna, templom, ehhez csat­lakoznak az étkező-, dolgozó-, háló-, lakótermek, könyvtár, műhelyek, gazda­sági épületek. A remeteséget utánzó szerzetek lakásai külön kis házak, a közös életet élőké cellák, szobák. A K.-építés a Ny.-i és K.-i műtörténet kimagasló tárgya; minden építési irány kiváló 2174

Next