Lobogó, 1961. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1961-09-13 / 37. szám
NYÁRI VÁLASZTÉK ! MOZIVÁSZNON... SZÍNPADON aizennégy ország négy■tven filmje szerepel a mozik nyári műsorán, s ezzel már azt is megmondtuk, hogy nagy a választék. Az új magyar filmet a Csutak és a szürke ló képviseli, amely Mándy Iván ismert ifjúsági regényének a Budapest Filmstúdióban készült filmváltozata. Háborús epizódot dolgoz fel kalandos formában a Küldetés Bahcsiszerájba című szovjet film. Bemutatásra kerül a nyári idényben az a szovjet— csehszlovák közös alkotás is, amely Félbeszakadt dal címmel egy szovjet orvosnő és egy cseh katona szerelmének a történetét eleveníti meg. Bizonyára sikere lesz A macska kinyújtja karmait című francia filmnek is. Az izgalmas történet a francia ellenállási mozgalomból meríti témáját. „A macska” fedőnév alatt dolgozó francia lány szerepét a nálunk is közkedvelt, ismert Francoise Arnout alakítja. A magyar közönség az évek folyamán igen megszerette a kínai artistákat. Nos, nyáron a mozivásznon látjuk viszont őket, a Cirkuszművészek című kínai filmben. A távoli Kína emberei mellé, északi rokonainkat is hazánkba varázsolja a „mindenre képes” mozi. A szép likeri képviseli a finn filmgyártást. De amerikai filmet is láthat a közönség, többek között a Verne regény nyomán készült 80 nap alatt a Föld körül címűt. Természetesen nem sorolhatjuk fel mind a negyven filmet, annyit azonban még elárulunk, hogy a nyári bemutatók sorát stílszerű címmel Az utolsó össztűz zárja. Ez a szovjet alkotás a háború utolsó napjainak egyik epizódjával ismerteti meg a mozikedvelőket ...lyi'ég alig tűzték ki ■*v* színházaink kapuzárásuk időpontját, szabadtéri színpadaink máris lázasan készülődnek a nyárra. Festik a padokat, helyrehozzák a tél rongálásait, s ha az idő is megengedi, június végén, július elején — amikor még kőszínházaink zöme is játszik — megnyílnak szabadtéri színpadaink. A legszebbek egyike, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, július elején nyit. Itt főleg operai előadásokat láthat majd estéről estére több mint háromezer ember. A bemutató előadás Verdi Aidája lesz. Nagy zenei múltja van a közkedvelt Károlyi-kertnek, ahol a tervek szerint június 24-én tartják az idei első szabadtéri hangversenyt. Az Állami Hangversenyzenekar műsorában külföldi vendég is fellép — a világhírű hegedűművész, Yehudi Menuhin. (Az elképzelések szerint egyébként több hangversenyt adnak a nyár folyamán a Városmajori Színpadon is.) De elég felsorolni magukat a szabadtéri színpadokat is. Festői környezetben várja közönségét a Bartók Béla Színpad, ahol a pódium-produkciók mellett mozielőadásokat is láthat a közönség, az ország legszélesebb vásznán... A Kulich Gyula Színpadon, a józsefvárosi közönség kedvenc dobogóján, főleg a könnyű műfaj előadásai kapnak nyilvánosságot. Változatos műsort tervez a kőbányai Csajkovszkij Park és a Zuglói Rózsavölgyi Színpad, sok kisebbnagyobb színpadról nem is szólva, amelyek puszta létükkel nemcsak azt bizonyítják, hogy Budapest a szabadtéri színpadok városa, de azt is tanúsítják, hogy színházi és zenei kultúránk szüntelenül — még vakációban is — növekszik, terebélyesedik... Huszonöt évvel ezelőtt halt meg a legnagyobb proletáríró, a szocialista realista ábrázolási mód és stílus megteremtője, Maxim Gorkij, családi nevén Alekszej Makszimovics Peskov. Ifjú éveiben az élet számkivetettjeinek útját járta, s szívét a harcos emberszeretet fűtötte át. Ez forrasztotta össze életét az orosz proletáriátussal, s a Bolsevik Párttal. Az 1905-ös forradalom után (akkor született Az anya), a párt V. kongreszszusán Londonban közelebbről megismerkedett Leninnel, s ettől kezdve a két férfit halálig tartó barátság fűzte egymáshoz. A szovjetek győzelme után — az első évek viharában Lenin barátsága igazította el — minden erejével támogatta az új, szocialista kultúra megszületését, nem utolsósorban példamutatással, maradandó értékű művekkel... Még hatvanéves korában sem pihent meg. Szervezett, nevelt, elmélyült irodalmi tanulmányokban adta át tapasztalatait az ifjú írónemzedéknek. Felismerte az agresszióval fenyegető fasizmus veszedelmét is, s lángoló írásaiban harcolt a háborús gyújtogatás ellen. A Nagy Honvédő Háborút már nem érte meg. Nem véletlen talán, hogy épp az író halálának 25. évfordulóján hirdeti meg az Európa Kiadó műveinek 22 kötetben való díszkiadását. A sorozatnak — a könyvesboltokban, könyvterjesztőknél lehet előjegyeztetni — reméljük, méltó sikere lesz. * A gyermekekről és a am. kultúráról való gondoskodás találkozik abban a létesítményben, amelyet június elején adtak át rendeltetésének. Budapesten, a Liszt Ferenc tér 6. szám alatt megnyílt a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár 1. sz. Gyermekkönyvtára. Az ízléses, külsőségeiben a gyermekek lelkivilágának, berendezése méreteiben a gyermekek termetének megfelelő könyvtár hatezres induló kötetszámmal rendelkezik. A legifjabb olvasó nemzedék nemcsak az olvasó szobát veheti igénybe, de mesét is hallgathat, sőt diafilmeket is nézhet. A könyvtár bizonyos mértékig „gyakorló” jellegű, ami annyit jelent, hogy egymástváltva megfordul majd itt valamennyi gyermekkönyvtáros, hogy gyakorlatot szerezzen a kicsiny olvasókkal való egyáltalán nem könnyű, de okvetlenül hálás foglalkozásban. Köszönet az illetékeseknek a nagyszerű új kulturális létesítményért, az 1. sz. Gyermekkönyvtárnak pedig sok olvasót, gazdag eredményeket!. !