Lobogó, 1978. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-09 / 6. szám
keres, világszerte elismert zeneszerzővé kell válnia ahhoz, hogy ezek a gyűjtések napvilágot láthassanak, s társadalmi változások az országban, hogy mindennapi kenyérként, méltó helyükre, a katedrára, s onnan a gyermekfejekbe költözzenek. Bartók és Kodály tájékoztatják egymást gyűjtéseik tapasztalatáról, kicserélik módszereiket, eredményeiket, megköttetik az együttműködés. „Feltetszett előttünk egy a népből újjászületett, művelt Magyarország képe. Ennek a megvalósítására rászántuk életünket.” Kodály doktori disszertációjának címe: A magyar népdal strófa-szerkezete. Gyakran vesz erőt rajta az elkeseredés. Hiszen Berlinben, Párizsban, Olaszországban járva, a zenei élet minden lélegzetvételét nyomon követve, és gyarapítva egyre klasszikus zenei műveltségét világosan látja, hogy minden igazán nagy muzsika népi ihletésű. Csak úgy lehet nemzetközi értéket létrehozni, hogy először saját értékeinket felfedezzük, magunkba építjük. A magyar muzsika csak a népdalból, a nemzeti zenéből táplálkozva, azt művészi hevülettel magasra emelve kaphat megillető helyet a zenei életben. De mintha itthon egyre keményebb, értetlenebb lenne a közfelfogás. Csak a gyökértelen, sehonnan sem táplálkozó szalonmuzsika vonzaná-ringatná a közönséget. Bartókhoz írt leveléből kiérezhető az időnkénti csüggedés: ......azt hiszem, azóta maga is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a legcélszerűbb a magyar közönségre egy nagy, általános és állandóménkű vágja meg«-et ereszteni és nyugodtan tovább nem törődni vele. Végtére is nem lehet a szamárba fácánpecsenyét tömni, ha meg eszi is, megárt neki.” Fáradhatatlan. Gyűjt, zenét szerez, szembefordulva a „hivatalos” zenefelfogással, cikkeket ír a népi muzsika érintetlenségét, hímességét, eredendőségét bizonyítva. Hangja, ha olykor úgy tetszik süket fülekre talál is, mégsem teljesen pusztába kiáltott szó. 1907 szeptemberében a Zeneakadémia már a Liszt Ferenc téri épületben kezdi a tanévt. Az intézet évkönyve hírül adja: „A növendékek megszaporodásával, s Herzfeld tanár működésének a zeneszerzési tanszakra való átutalásával, új zeneelmélet tanár beállítása vált szükségessé”. Neve: Kodály Zoltán. MÜLLER TIBOR A budapesti Zeneakadémia új épülete a Liszt Ferenc téren Egy kirándulás, gyűjtőúttal egybekötve: Kodály, Kodályné és Bartók Béla o E3