Ludas Matyi, 1971 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1971-02-04 / 5. szám
A ruhásboltok kirakatából öles reklám harsogja felém: „ÚJ ÉV — ÚJ ÁR” Hogy milyen lesz az új év, azt még nem tudhatom. Jó lenne megtudni legalább azt, hogy az új ár milyen? Olcsóbb a réginél? Ez manapság ritka. Drágább? Akkor viszont nem reklámoznák. Valami bizonyára olcsóbb lett. De mi? Minden? Vagy legalábbis sok minden? A kecsegtető, ám igen szűkszavú reklám minderről semmit sem árul el. Oda kell menni a kirakathoz megnézni. Hát én megnéztem! A Rákóczi úti Uránia férfiruhaszaküzlet kirakatának egyik zugában láttam 4, azaz négy leértékelt árú ruhát. Azon kívül volt még a kirakatokban legalább harmincféle öltöny, zakó és kabát — változatlan áron. Szóval csak az év új. A trükk régi. Napokig izgatta a fantáziámat egy nagyméretű újsághirdetés, amely azzal csalogatta a Rákóczi úti Centrum áruházakba a nagyérdemű vevőközönséget, hogy ha „két párat fizet, három párat kap” egy titokzatos, meg nem nevezett valamiből. Soká tűnődtem, vajon mi lehet az? Arany fülbevaló? Nem valószínű. Talán 39-es barna férficipő? Az lehetetlen! Meggyőződésem, hogy egész Pesten sincs két pár belőle, én ugyanis térdig koptattam a lábam, ilyen cipőt mégsem találtam. Bizonyára zokniról és harisnyákról lesz szó, gondoltam magamban, s eltökéltem, hogy ezt a nagy alkalmat nem szalasztom el, még akkor sem, ha tapasztalatból tudom, hogy ilyenkor nem a legkelendőbb árut teszik elénk. Úgy lehet, meg kell vennem egy pár citromsárga és egy pár narancsszínű zoknit ahhoz, hogy harmadikként egy pár lila zoknit kapjak ajándékba. De még így is megéri. Ám a Verseny Áruház kirakatának gondos áttanulmányozása után kiderült, hogy az egész akció csupán egyfajta nylonharisnyára vonatkozik. Hát ezt illett volna a hirdetésben megjelölni világosan, egyértelműen. Mert egy hirdetés lehet cseles, furfangos, talányos is — de soha, senkit sem szabad megtévesztenie, így kívánja a tisztesség. (1) KIRAKATNÉZŐBEN HOL A BIMBÓ ÚT VÉGE? Biztos vagyok benne, hogy a kedves olvasók kilencvenkilenc százaléka ostobának tartja a fenti kérdést. Hát hol lenne a Bimbó út vége? — kérdezik viszsza. — Ott, ahol a többi útnak vagy utcának a vége, a végén. Engedje meg a kedves olvasók kilencvenkilenc százaléka, hogy ezennel felvilágosítsam őket. A többi útra, utcára vonatkozó ismereteik, tapasztalásaik a Bimbó út esetében csődöt mondanak. A Bimbó út vége ugyanis nem a Bimbó út végén van, hanem az Endrődi Sándor utca végén, azaz annak folytatásaképpen, ugyanis... Szóval az a nagy helyzet, hogy — például — aki a Bimbó út 191-es vagy 212- es számot keresi, az a házak növekvő számait követve, egy kis erdős dombhoz érkezik, ahol nincs tovább. Ott áll hát tétován, értetlenül, mígnem jön valaki helybéli polgár, aki fölvilágosítja őt, hogy hol és merre kapaszkodjon föl, ha el akarja érni azt az útszakaszt, amellyel egy hajdani terv szerint majdan egyszer össze fogják kötni a jelenlegi Bimbó utat, s amelyet — az egyszerűség kedvéért — addig a néhány évig (évtizedig?) is Bimbó útnak neveznek. Mindezt tudom már régen, de nem tettem szóvá. Gondoltam, nem nagy ügy, kár róla beszélni. A minap azonban találkoztam ott egy tüzelőt szállító autóval, amelynek jóhiszemű sofőrje órák hosszat kínlódott, amíg a nagy hóban vissza tudott farolni a Fenyves útig. Ő mondta: „Tettek volna ide egy táblát, hogy ...” További szavait nem idézem, úgysem szednék ki. Annyit azonban mondhatok, igaza volt. S. L. CSAK RÖVIDEN! Az albertirsai kultúrotthonban szerettük volna megnézni az Egri csillagok című filmet. A teremben olyan hideg volt, hogy még nagykabátban is fáztunk, és a film vége előtt kénytelenek voltunk otthagyni a vetítést. Talata Mihály Albertirsa Végre hozzánk is elért a villamosvezeték, ám a DAV mezőhegyesi részlege a múlt év áprilisa óta, különböző ürügyekkel, állandóan halogatja a villany bekötését a lakásunkba. Nagyon régen várjuk már, hogy megszabaduljunk a petróleumlámpától, érthető, hogy mérgesít bennünket a DRV huzavonája. Zsótér István Kisdombegyház A Budakeszi Községi Tanács nemrégiben felszólított, hogy motorkerékpárom 1969. évi adóját, 149 forintot, sürgősen fizessem be. Az ügynek egyetlen, de nagyon lényeges szépséghibája van: soha az életben nem volt motorkerékpárom! Gál József Bp. VIII., Szűz u. 3. expresszel utaztam nemrég a Déli pályaudvarról. Nagy meglepetésemre kétszer kellett sorba állanom, mert a menetjegyet és a helyjegyet csak két különböző pénztárnál lehetett megváltani. Vajon kinek az újítása lehet ez az „ötletes" megoldás? Nagy László Veszprém PFNtár PG?MzJÁR T A BKV FIGYELMÉBE... Sokat tűnődtem már azon, hogy milyen meggondolás alapján közlekedteti a BKV a 72-es troli vonalán, a Marx tér és Thököly út között, a régi típusú, szűk, már régen kimustrálásra megérett kocsijait, míg az ugyanezen vonal másik felén, a Marx tér és MÁV kórház között, a 71-es járat, szép, modern, tágas szerelvényeket kapott, noha ezek többnyire üresen közlekednek. Már többször voltam kénytelen arra gondolni, miközben a 72-es trolin sokadmagammal gyömöszöltük egymást, és mellettünk elegánsan (majdhogynem kihívóan) elsurrant egy néptelen 71- es, hogy ezeket az új, kényelmes kocsikat talán féltik a közönségtől? Eleinte örült az utazóközönség, mert azt hitte, hogy a 44/a és a 67/a jelzésű villamosjáratok beállítása a különben igen nagy forgalmú 44-es és 67-es járatok tehermentesítését szolgálja majd. Ez egy ideig így is volt. Az utóbbi időben azonban a 44-es és a 67-es villamosok már nagyon-nagyon ritkán tűnnek fel a forgalomban, helyettük az „A”-s szerelvényeket sűrítik, melyek azonban csak a Keleti pályaudvarig közlekednek. Ebből kifolyólag viszont Buda felől sem jönnek negyvennégyesek vagy hatvanhetesek, csak tizenkilencesek és hatvanasok, melyek a város felől jövet szintén csak a Keletiig közlekednek. Különösen kellemetlen ez csúcsforgalom idején, amikor a hazaigyekvő polgár (akár Zuglóból a város felé, vagy fordítva) a Keletinél kénytelen átszállni. Próbáltam magam azzal vigasztalni, hogy ebben a hidegben nem árt egy kis testmozgás. De még nem győztem meg magam teljesen ... (ágh) ÖRS VEZÉR TÉRI PANASZOK Amíg a Keletiig járt a HÉV, a csömöriek igen sokszor hamarább érhettek haza a munkából, mint most, mert bár a vonal megrövidült, a menetidő csak a menetrendben lett rövidebb, a valóságban nem. Ennek legfőbb oka, hogy indokolatlanul sok cinkotai HÉV-járatot iktattak be, ezért a végállomás, valamint a cinkotai állomás, sok esetben, a zsúfoltság miatt, csak késve tud fogadni más szerelvényeket. S amíg a cinkotai HÉV-szerelvények jóformán üresek, addig a csömöri és a gödöllői járatok túlzsúfoltak. Az Örs vezér tér nagy forgalma mindenképpen megkövetelné, hogy W. C. és várócsarnok legyen. De nincs, illetve egy nyitott, oda nem illő, sőt útban levő „fészert” csináltak erre a célra. A METRÓ felszíni végállomásán a kijáratnál mindig torlódás van. Nem csoda, hiszen a kijárat szűkebb, mint a bejárat. Ám az utasok nem egyszerre mennek be, de egyszerre szeretnének kijönni! Kovács László Csömör, Sas u. 2. „KEREK EZ A ZSEMLE, NEM FÉR A ZSEBEMBE .. A kép jobb oldalán látható zsemlével kapcsolatban tényleg aktuális a fenti kis dalocska. A bal oldaliról ugyanezt már nem lehetne elénekelni. A nagyobbik zsemlét a Bajcsy-Zsilinszky úton vettem, az 502-es pékáruboltban. A kisebbiket a Damjanich utcai Csemegében vásároltam. Mindegyiket 40 fillérért. B. Z. Budapest