Lyukasóra, 2000 (9. évfolyam, 1-12. szám)

2000-01-01 / 1. szám

Fenyőfát árulnak a standokon, a város már Jézuska-illatú. Köd önti el az utcát vastagon, mint nyár előtt ha nyílik a kapu. Alkony tölti meg szívem hirtelen, nehéz már, mint a vízzel telt szivacs. Villamos cserreg­­ a köd véresen hever lecsorgó lámpái alatt. Minden kirakat csupa sztaniol, a járda meg csak kong, mint a harang. Lélekharang. Lelkemnek válaszol. 2000. január Nem vettem semmit, pénzem sem maradt, pedig kinyílott az Arany Kapu. Csillagot piszkít vállamra egy galamb. Ködcafatok a kerekek alatt. S ömlik a köd, mint hodályból a juh. Kiss Benedek: Ömlik a köd A MAGYAR ÍRÓK EGYESÜLETÉNEK FOLYÓIRATA

Next