Lyukasóra, 2007 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2007-05-01 / 5-6. szám
JÓKAI 56 Dármerre nézünk a hazában, az utóbbi másfél évtized egyik irodalmi eredménye az volt, hogy sorra kialakultak, megerősödtek, vagy visszatértek az irodalmi ünnepek, egy-egy kiválóság alakja köré szervezve. Ezek igyekeznek sajátos formát, egyedi ünneplési módokat találni, így van Mikszáth-nap az író neve napján Horpácson, Madách-nap, amely nem más, mint egyfajta irodalmi zarándoklat Csesztvére, a kecskemétiek Katona Józsefet ünnepüik, a kiskőrösiek pedig Petőfi-szilvesztert rendeznek, immár tíz esztendő óta. Balatonfüreden magától értetődően jött az ötlet, hogy a Jókai-kultusz központja legyen. Ebben az évben már tizenhatodik alkalommal rendezték meg ezt az eseménysort, az írófejedelem halála napja körüli időben, május elején. Az évek alatt sokat változott a program, bár egyes elemei állandósultak, s központi gondolata sem változott. Nemcsak Jókairól szólnak az események, hanem a mindenkori magyar irodalomról, az olvasási kedv feltámasztásáról, az alkotók megbecsüléséről. Maga az eseménysor összetett: egyaránt helyet kap benne az irodalom, a színjátszás, a zene, a képzőművészet és legújabban a gasztronómia. Vendégnek mindig olyan településeket hívnak meg, amelyek valamilyen módon kötődnek Jókaihoz. Vendég volt már többször is a szülőföld, Révkomárom. A várossal a fürediek éppen Jókai révén élénk kapcsolatot ápolnak. Eljött Kecskemét, természetesen nagy létszámmal vonult fel Pápa, Kiskőrös mint a Petőfi-Jókai-kultusz városa szerepelt sok-sok eseménnyel. Ebben az évben Erdélyről volt szó. Jókai erdélyi útjai és műveinek erdélyi világa közismert ténye a magyar irodalomtörténetnek. Sepsiszentgyörgyi, kolozsvári vendégek előadásai mellett bemutatkozott a temesvári Irodalmi Jelen szerkesztősége, egy fotókiállítás Jókai erdélyi tájait mutatta be. Az ünnepélyes megnyitó protokollszövegeit, amelyekben azért fel-felcsillan a Jókai-szeret állandósága, egyedi költői bemutatkozás is kíséri. Felkért költők Jókai tiszteletére írt verseiket olvassák fel. Sokan szerepeltek már: Gyurkovics Tibor, Lászlóffy Aladár, Bodosi György, Bisztray Ádám, Hizsnyai Zoltán, Kemény Géza, Széki Patka László, Németh István Péter, Szőcs Géza stb. Az eseménysorozatban rangos hely jut az irodalmi gasztronómiának. A díszebéd mindig vagy a Jókai-regényekben, vagy Laborfalvi Róza receptes füzetében található ételekből-italokból áll össze, és mindig serlegköszöntő vezeti be. Este vállalkozó kedvű résztvevők lovas kocsikra kászálódnak, előttük az első kocsin zenekar húzza a nótát, s így mennek fel egy-egy híres füredi pincéhez. Négy éve pedig megkezdődött a Jókai-bableves főző verseny. Az első alkalommal hat, az idén már hatvan kondérban főzték a csapatok a hiteles Jókai-recept alapján a nevezetes levest. A Koloska-völgy a helyszín, ahová annak idején az író is szívesen kirándult. Az esemény mára már valóságos népünnepély, a közönség számát ezerben lehet mérni. Színes, jókedvű tömeg örül a szép napnak, a jó ízeknek és persze akarva-akaratlanul Jókait ünnepli. A Jókai-napok ugyancsak gyakori eseménye a kiránduló Révkomáromba, ahol a fürediek tiszteletüket teszik a Jókai-emlékhelyeken, és találkoznak a helyi hagyományőrzőkkel. A harmadik turistáké: gyalogszerrel lehet végigmenni az Aranyember-ösvényen vagy délután hajókázásra indulni valamelyik műemlék-hajóval, néhány év például magával a Jókaival! A Jókai-napnak immáron irodalmi gyümölcse is van. A maradandóság jeleként öt éve erre a napra időzítve jelent meg egy vékonyka kis kötet, amelyben vagy Jókaitól származó művek szerepelnek, vagy róla szóló írások, így olvasható a nevezetes első találkozás dokumentumaként Jókai A magyar Tempevölgy című írása. Egy másik kötetben az író fontos, okos, vidám gondolatait válogatták össze, a harmadikban pedig Kakas Márton füredi vonatkozású írása szerepelnek. Egy kötet a jeles pályatársak füredi látogatásainak emlékét idézi fel, az idei esztendőben pedig Jókai unokahúgának, Jókay Jolánnak az emlékirataiból olvashatók füredi vonatkozású részletek.