MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT - A MTA III. OSZTÁLYÁNAK FIZIKAI KÖZLEMÉNYEI 30. KÖTET (1982)

30. kötet / 1. sz. - UNGÁR TAMÁS: Metastabil fázisok keletkezése, stabilitása és hatása a fizikai tulajdonságokra Al-Zn-Mg ötvözetekben

METASTABIL FÁZISOK KELETKEZÉSE, STABILITÁSA ÉS HATÁSA A FIZIKAI TULAJDONSÁGOKRA 1­3 Bár az utóbbi néhány évtizedben jelentős előrelépések történtek az ötvözetben lejátszódó zónaképződési és kiválásos folyamatok tisztázására, valamint arra, hogy a különböző metastabil részecskék milyen hatást fejtenek ki egymásra a mag­képződés révén, sok kérdéssel kapcsolatban ellentmondóak az irodalomban talál­ható nézetek és vannak szép számban tisztázatlan problémák is. A jelen dolgozatban az alacsony hőmérsékletű zónaképződést és a zónáknak az Г]' átmeneti fázis kialakulására gyakorolt hatását, ennek kapcsán a reverzió jelen­ségét és végül a második fázisú részecskék szilárdságnövelő mechanizmusát fogjuk megvizsgálni. Az Al és a Zn röntgen sugárzásra vonatkozó szóróképessége közötti viszonylag nagy eltérés lehetővé teszi a kisszögű röntgen szórás módszerének alkalmazását mind a zónák, mind az átmeneti fázisok szerkezeti paramétereinek meghatározására. Jelen dolgozatban döntően ezt a módszert alkalmaztuk az ötvözettípusban lejátszódó folyamatok nyomon követésére. Az Al—Zn—Mg ötvözetek kutatása terén az utóbbi években gyümölcsöző együttműködés alakult ki az Aluterv—FKI fémfizikai csoportja és az ELTE Általános Fizika Tanszéke között. A jelen dolgozat azokról az eredményekről számol be, amelyekkel szerzője, elsősorban a kisszögű röntgen szórás módszerét alkalmazva, hozzájárult ezen kutatócsoport munkájához. 1. Az Al—Zn—Mg ötvözetek tulajdonságai Az Al—Zn—Mg ötvözetrendszer szerkezeti és mechanikai tulajdonságaival kapcsolatban 1971-ben jelent meg Mondolfo kitűnő összefoglaló dolgozata [3]. Ebben több mint 600 irodalmi hivatkozás alapján áttekintést ad az ötvözetrendszer­ben kialakuló egyensúlyi fázisokról, az öntés és megmunkálás közben keletkező nemegyensúlyi fázisokról, valamint a nemesítés és a hegesztés során létrejövő szer­kezetekről. Nem sokkal később, 1976-ban jelent meg, ugyancsak Mondolfotól az „Aluminium alloys: structure and properties" című monográfia [4], amely a gya­korlatban alkalmazott AI ötvözetek tulajdonságairól ad áttekintést. Ez utóbbi mű alfejezetként tartalmazza az Al—Zn—Mg ötvözeteket. Mondolfo mindkét műve, de különösen az utóbbi a teljességre való törekvés igényével lép fel és így óhatatlanul elveszti azt a lehetőséget, hogy az egyes referenciákat kritikailag adja meg. A jelen dolgozatban az Ál—Zn—Mg ötvözeteknek csak egy szűk csoportjával, ezen belül pedig elsősorban a nemegyensúlyi fázisoknak a nemesítés során történő kialakulásával és korlátozott mértékben ezen ötvözetek mechanikai tulajdonságaival szeretnénk foglalkozni. Ezért a továbbiakban főleg ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos irodalmat fogjuk áttekinteni, semmiképpen sem a teljesség igényével. 1.1. Egyensúlyi fázisok A nem egyensúlyi fázisok szerkezetének és szerepének megértéséhez ismernünk kell az ötvözetrendszerben kialakuló egyensúlyi fázisokat. Ezért először ezeket tekint­jük át röviden. Az Al—Zn—Mg egyensúlyi fázisdiagramját először Köster és munkatársai hatá­rozták meg [5, 6]. A későbbiekben ezt számos szerző tovább pontosította [7—10].

Next