Zimmermann Zita - Szabó Gábor (szerk.): VIII. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium - I. Fenntartható fejlődés a Kárpát-medencében nemzetközi konferencia (Gödöllő, 2013)
Előadások
Az éghajlatváltozás értelmezése a Kárpát-medencében Loksa Gábor Szent István Egyetem, Környezet és Tájgazdálkodási Intézet Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, H-2103 Gödöllő, Páter Károly út 1. E-mail: loksa.gabor@ gmail.com A Kárpát-medence területe klimatikus értelemben átmeneti zóna a szárazföldi, az óceáni és a mediterrán klíma vonatkozásában. A különböző hatások jelentős változékonyságot eredményeznek, a hőmérséklet és csapadékjárásban, azok földrajzi eloszlásában. Ezen helyzethez képes változás - amelyet a XX. század második felében kezdett egyre érzékelhetőbbé válni - az amúgy is meglévő változékonyságot csak növeli, gyakoribb szélsőséges időjárási helyzetek megjelenését eredményezte. Az előadás célja az, hogy a Kárpátmedence területe éghajlatának módosulása legfontosabb jellemzőit rendszerbe szedve mutasson rá a klímaváltozás eredményezte termőhelyi viszonyok módosulására. A hő-, és csapadékellátottság időbeli és mennyiségbeli módosulása konkrét adatai kell hogy irányadóak legyenek a különböző területhasználatok, a növénytermesztés, a védett területeink kezelése, stb. átgondolásában, a szükséges korrekciók megvalósításában. Az éghajlatváltozás egy folyamat, éppen benne vagyunk, a „végpontjait” még nem ismerjük, de az egyre jobban kirajzolódó „természete” már eligazító kell hogy legyen. Az elmúlt időszakban már többször előfordultak nyaranta magas (27 C°) átlaghőmérsékletű napokból álló, aszályos helyzettel terhelt időszakok, telente és az átmeneti évszakok idején pedig 15-20 C° meghaladó 1-2 nap alatt bekövetkezett ugrásszerű hőmérsékletváltozások. Ezen példák jól jelzik a jelen éghajlatváltozás természetét. A hőmérsékleti szélsőségek gyakoribb és ugrásszerű egymásutániságban való megjelenése mellett, azzal szorosan összhangban a csapadékjárás is jelentős változást mutat. Mindez nehezíti a különböző időjárási helyzetek előrejelezhetőségét, miközben a rövidebb távú prognózisok szerepe felértékelődik, továbbá a mező-, és mikroklimatikus sajátosságok jellege és stabilitása feltárása, értékelése egyre nagyobb jelentőséget kap. The possible role of exogenous S-methylmethionine in agriculture Ludmerszki Edit, Ricz Ilona, Szigeti Zoltán, Rudnay Szabolcs Eötvös Loránd University, Department of Plant Physiology and Molecular Plant Biology H-1117, Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. Corresponding author: ludmerszki.edit@gmail.com S-methylmethionine (SMM) is a biologically active, non proteinogenic amino acid that naturally occurs in the plant sulphur metabolism. The compound was first detected in members of the Brassicaceae family, however later its universal presence among the Plant kingdom was verified. In the last years SMM became the subject of more and more publications. Nowadays it is known, that SMM is produced from methionine, plays a vital role in keeping the equilibrium between the levels of methionine and S-adenosylmethionine, which balance is important for defence, and SMM increases the production of some key metabolic compounds of plant defence mechanisms. SMM is also used in human therapeutics of gastrointestinal diseases as vitamin U, and is given to stock as supplement of forage. Its beneficial effects on plant physiology drew attention to the possibility of exogenic application of SMM in increasing the plant defence against various stressors. Earlier results verified the positive effects of SMM treatment on the plant defence against abiotic and biotic stressors: based on our experiments, SMM increases the