A világháború 1914-1918, 10. kötet
V. A TÖRÖK HADSZÍNTEREK ESEMÉNYEI.
A török hajóhad ezekben megnyilatkozó fellépésére Oroszország azonnal megszakította a törökökkel való diplomáciai kapcsolatot. Az orosz és az angol nagykövetek október 31-én, a francia nagykövet november 1-én elhagyták Konstantinápolyt. Távozásukat november 3-án Anglia és Franciaország hadüzenete követte. Ugyanaznap az angol-francia hajóhad 16 km-nyi távolságból tűz alá vette a Dardanellák külső erődeit, amelyek egyikében egy nagyobb lőporraktárt felrobbantottak és két löveget tönkre tettek. Egyéb károkat azonban nem okoztak. A továbbiakban Anglia november 5-én annektálta a már korábban megszállt, de török fennhatóság alatt maradt Cyprusz szigetet. November 11-én V. Mehmed szultán, az antánt hatalmak uralma alatt élő mohamedánok fellázítása céljából „szent" háborút hirdetett a „hitetlenek" ellen. Ez a kísérlet azonban nem váltott ki különösebb eredményeket, mert az angolok és a franciák rövidesen elfojtották az itt-ott támadt felkeléseket. December 13-án egy angol tengeralattjáró beférkőzött a Dardanellákba, hol a „Messzucie" nevű hadihajót elsüllyeszette.7 2. Események a Dardanellák ellen intézett támadás megindításáig. (Ehhez az 56. számú melléklet 4., 5. és 6. számú vázlatai.) Törökország hadbalépése egyelőre nem változtatott a Balkánon fennálló hadihelyzeten és Ázsiában sem éreztette hatását. A Kaukázusban, a Perzsa öbölben és Egyptomban csak csekély antant erőket kötöttek le a törökök. Nagyobb hadműveletek egyelőre a török hadszínterek egyikén sem indulhattak meg. Amíg Törökország a meglévő hadianyag, de főleg a lőszerkészlet pótlásához szükséges újabb szállítmányokat Németországból meg nem kapta, nem kockáztathatta meg a lőszer nagyobb arányú fogyasztásával járó támadó hadműveleteket. A szállítmányok beérkezése azonban késett. A dunai utat a szerbek zárták le.8) Románia pedig csak időnként engedett át kisebb vasúti szállítmányokat, egyébként azonban mereven elzárkózott a szállítmányok rendszeres átengedésétől.9) Ezzel szemben Bulgária 7) Ez a hadihajó 1874-ben épült, de tekintettel arra, hogy jó közepes tüzérsége volt, mint úszóüteg szerepelt. A tengeralattjáró haditette azért érdemel említést, mivel addig, amíg a hadihajó közelébe férkőzhetett, öt aknazár alatt kellett elhaladnia, majd ugyanezen az úton visszatérni. s) V. ö. az V. kötet 108. alfejezetében és a jelen kötet 820—826. oldalán mondottakkal, s) 825. old. 55*