Antik Tanulmanyok 12. (1965)

1. szám - MEGEMLÉKEZÉSEK

MEGEMLÉKEZÉSEK LÁZÁR JENŐ (1903 — 1964) A magyar ókortudomány szerény, csendesszavú, lelkes művelőjét vesztette el Lázár Jenőben. A bécsi műegyetemen végezte tanulmányait, s ezután mintegy két év­tizeden át a sághegy — celldömölki bazaltbánya mérnöke­, majd vezető főmérnökeként működött. Az ókor kultúrái és a régészet iránti szenvedélyes érdeklődés vezette arra, hogy mérnöki munkája mellett 1930-tól kezdve rendszeres ásatásokat vezessen a Ság­­hegyen és környékén, terepbejárásokat végezzen ennek szélesebb körzetében. Az általa feltárt sághegyi koravaskori telep és temetkezések anyagából saját költségén nyilvános múzeumot rendezett be Celldömölkön, amelynek anyaga 1948-ban az O. Történeti Múzeumba került. Ásatásainak és ezekhez kapcsolódó kutatásainak eredményeiről több tanulmány­ban számolt be eleinte a Dunántúli Szemle, majd az Archaeológiai Értesítő, az Antik Tanulmányok és az Acta Antiqua hasábjain. Ezeket a tanulmányokat a leglelkiismerete­sebb ásatási megfigyelések, a régészet természettudományos módszereinek a lehetőség­hez képest alapos alkalmazása, a régészeti anyag megszólaltatása, történeti, társadalmi, vallástörténeti tanúságai iránti eleven érzék, a minél teljesebb szintézisre való törekvés jellemezte. Mindennek széleskörű és alapos műveltségével és mérnöki tudásával való összekapcsolása segítette nem egy értékes új eredményre, felismerésre, megsejtésre, ame­lyeknek jelentőségét talán nem méltányolta meg kellőképpen régészeti kutatásunk. A ság­hegyi bronzművesség Velemszentviddel való kapcsolatait, amelyekre két évtizede utalt (Dunántúli Szb­. 1943, 280 — 87), újabb kutatások igazolták; hatalmas gyűjtőmunkáját terepen és ma már alig forgatott régi publikációkban a dunántúli koravaskori tumulusok és kincsleletek általa összehordott anyagának használói és továbbgyarapítói fogják A celldömölki múzeum 117

Next