A Biharvármegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet Évkönyve 1896-1897
Dr. Karácsonyi János: Sólyomkő első urai
ládok legkiválóbb, valami hősi tettéről, vagy szembetűnő tulajdonságáról nevezetes tagját, s a többit mind annak a kiváló férfiúnak pl. Pázmánynak, Barsának, Gytkelednek stb. rokonságából, nemzetségéből valónak nevezték. Az ilyen nemzetségnév tehát gyűjtőneve volt 5—6 vagy több rokoncsaládnak. Egy ilyen Geregye nevű nemzetség tagjai voltak azok is, kikről e helyütt szólani óhajtunk. IV. Béla királyunk egyik hires országbirája Pál s hírhedt fiai az ország sorsát intézték egykoron, s a magyar történetírás ekkorig családi összeköttetésüket, s ha nem is családi, legalább másik, megkülönböztető nevüket, nemzetségüket nem bírta kitalálni. Pauler Gyula nemrégiben a Belcz nemzetség hajtásának vélte ugyan s e néven szerepelteti őket, de véleményének alapja ingatag, sőt — ma már mondhatjuk — határozott tévedés. Előfordul ugyanis egy 1264-iki oklevélben «Nicolaus filius Pauli de genere Beych» nevű főur s éppen ekkor kapja Hricsó várát. Ha ezen Pál fia Miklós egy személy lett volna Pál országbíró Miklós fiával, akkor tisztára el lenne döntve Pál országbírónak és egész családjának vérségi hovatartozása. Csakhogy Pál országbírót okleveleink, rendesen «Comes»-nek írják, holott Hricsó 1264—78. urának Beicz Miklósnak atyját egyszer sem nevezik annak.1 2 Továbbá, mikor Beicz Miklós Hricsót kapja, Pál országbíró még él, tehát a király vagy inkább neki adta volna e várat, mint fiának, vagy legalább is megemlékezett volna az ő érdemeiről, s azokért, nem pedig Farkas székesfehérvári prépostnak érdemeiért ajándékozta volna a várat az ő fiának. De, ami legfőbb, Pál országbíró fiai s köztük Miklós is 1277-ben, vagy legalább is 1278. elején lázadásuk miatt részint életükkel, részint vagyonuk 1 Wenzel : Árpád k. Okra. III. 118. 2 V. o. Wenzel: i. m. III. 118. VIII. 343. IV. 1), 173. és a Pál országbíróra vonatkozó, alább idézendő leveleket. 3 Wenzel i. m. VIII. 120. 4 V. o. III. 118.