Vasi Szemle 1971 (25. évfolyam, 1-4. szám)

1971 / 1. szám - 25 ÉVE TÖRTÉNT - Gerse János - Söptei István: Az üzemi bizottságok tevékenysége Vas megyében 1945-1948

hatunk, például Kőszegen, ahol két kommunista többségű üzemi bizottság tevékenysége során alárendelt szerephez­­jutott az igazgatóságokkal szemben.82 Ezen esetekből az MKP megyei szervei levonták a megfelelő következtetéseket, és az 1946. február 7-i megyei választmányi ülés határozatot fogadott el, amely szerint az MKP szervezetek­nek­­politikai megmozdulásokkal kell alátámasztaniok az üzemi bizottságok tekintélyét. E pozícióharc közepette készültek fel a munkáspártok az 1946-os februári vb-vá­­lasztásokka, amelyre az MKP javaslata ala­pján került sor. A választásit a két munkás­párt közötti több hónapos tanácskozás előzte meg. A tanácskozások eredményeként az SZDP központi vezetősége is támogatta az üb-választások tervét. Vas megyében az­­üzemi bizottsági választások problémájával az 1946. január 31-i pártközi értekezlet foglalkozott. Ezen a megbeszélésen az MKP részéről Szilágyi elvtárs a paritásos alapot javasolta. Az új üzemi bizottsági választásoktól az MKP helyi szervei a többségi pozíció megtartását, annak megerősödését remélték, az SZDP pedig abban reménykedett, hogy a választások eredményeképpen ő kerül fölénybe. Az MKP szombathelyi területi tit­kársága a Vas és Zala megyei kommunista, üzemi bizottsági tagokat a választást meg­előzően értekezletre hívta össze, ahol elvi, gyakorlati útmutatásokat, felkészítést kaptak a választásokkal kapcsolatban. A Szabad Vas,megye 1946. február 6-i­­számában részletesen foglalkozott az üb­­választások lebonyolításával s egyúttal vázolta az üb-tagság feltételeit is: az új üb-be csak megbízható, erkölcsileg kifogástalan munkavállalók választhatók meg. Az illetékes szakszervezet minden üb munkáját felülvizsgálja­­és a nem kívánatos egyének jelölését visszautasítja. A szakszervezeti tanácsnak ugyanis elhatározott szándéka, hogy az üb-fcet megtisztítja a termelésre és a munkásérdekre káros befolyásoktól. Az új üb­­nek a jövőben fokozottabb feladata a termelés kapacitásának a helyreállítása, a terme­lés pénzügyi részének ellenőrzése, valamint a dolgozók jóléti és kulturális érdekeinek bizto­sítása.” Az üb-választások lefolyása Az 1945. novemberi országgyűlési választások sikerei láttán a két munkáspárt mellett a kisgazdapártba tömörült reakció is aktivizálta magát az üzemi bizottsági választáso­kon. A választási eredmények azonban mutatják, hogy minden erőfeszítés ellenére a kisgazdapárt képviselői a fizikai munkások vonalán betörni nem tudtak, csak az értel­miség között értek el­­néhány helyen eredményeket (VBMR, posta). Vas megyében 1946 januárjában és februárjában 54 új üzemi bizottságot válasz­tottak meg. A megválasztott 386 üzemi bizottsági tag közül 160 MKP-tag, 136 SZDP- tag, 87 pártonkívüli és mindössze 3 kisgazdapárti volt.83 Az MKP-tagok aránya Vas m­egyében jobb az országos átlagnál. (Országosan 1889 MKP-tagot és 1725 SZDP-tagot választottak meg.)84 A választási eredmények alakulásában­­döntő­­szerepet játszottak a kommunista vezetés alatt álló szakszervezetek, amelyek a választások előkészítés­énél, lebonyolítá­sánál minden segítséget megadtak az MKP üzemi szervezeteinek. A szakszervezet kom­munista megyei titkára, Gombis Antal határozottan képviselte az MKP érdekeit az üzemi­­bizottsági választásokon. A kőszegi választási eredmények alakulásában, ahol mindössze 1 SZDP és 2 párton kívüli tag került az üb-be, ugyancsak jelentős szerepet játszott a szakszervezet kommunista titkára és elnöke. Az MKP tehát a kommunista vezetés alatt álló szakszervezeteken keresztül érvényesítette befolyását az üzemi bizott­ságokra.

Next