Vasi Szemle 2006 (60. évfolyam, 1-6. szám)

2006 / 6. szám - ARCKÉPCSARNOK - Zsámbéky Monika: A Batthyány hercegek ősanyja, Strattmann Eleonóra: egy regényes életút vázlata

____________________Arcképcsarnok____________________ ZSÁMBÉKY MONIKA: A BATTHYÁNY HERCEGEK ŐSANYJA, STRATTMANN ELEONÓRA Őzi Ferenc szerelmi kapcsolata Eleonórával plátói maradt, Batthyány Ádámhoz mindvé­gig bizalmas és szoros barátság fűzte. Amikor hosszabb itáliai útra készült, Batthyányt bízta meg javai gondozásával.­ 1697-ben a hegyaljai felkelés leverése után Rákóczit fi­gyeltette a bécsi udvar. Hogy ne keveredjen gyanúba, ősszel és 1698 elején hosszan tartózkodott barátjának, Batthyány Ádámnak rohonci birtokán, akinek császárhűségéhez nem férhetett kétség.­ Ugyancsak a grófi pár vendége volt Rákóczi a bozsoki kastélyban. (Ma már csak az egykori Batthyány-várkastély romjai láthatók a falu északi részén.) Amikor kitört a Rákóczi vezette szabadságharc, a bécsi udvar nemcsak a fejedelem fe­leségét, hanem a már megözvegyült Strattmann Eleonórát is békéltető követnek küldte a fejedelemhez. Eleonóra 1693. április 30-án Bécsben a Hofburg mellett álló Szent Mihály-temp­­lomban esküdött hűséget Batthyány II. Ádámnak, aki akkor már közismert hadve­zér, kipróbált katona volt. Ádám 1662-ben született Batthyány Kristóf dunántúli főkapi­tány, Vas vármegyei főispán és Palocsay Mária fiaként. Apjától a törökellenes har­cokban edződött katonai virtust és jelentős birtoktesteket örökölt. (Batthyány I. Ádám által megszerzett javakon két fia, Kristóf és a Pál osztozott.) II. Ádám katonai pályája meredeken ívelt fölfelé, 1678-ban főpohár­nokmester, 1685-ben, 23 évesen dunántúli kerületi és a Kanizsával szembeni végvidék főkapitánya, majd házasságkötése évében a legfontosabb délvidéki katonai posztot töl­tötte be, horvát bánná nevezték ki. Végig­harcolta a törökellenes felszabadító hadjára­tot. 1685-ben Esterházy Pál mellett a ma­gyar csapatok parancsnoka volt. A táti csa­tában az Esztergomot ostromló török sereg elleni győztes lovasroham egyik vezetője, Buda 1686. évi visszafoglalásánál a magyar könnyűlovasság vezére. Vezetésével vették be a szövetséges haderők 1688-ban Székesfe­hérvárt, majd 1690-ben Kanizsát. 1689-ben a Badeni Lajos vezényletével harcoló ma­gyar huszárok parancsnoka. A zentai csatában (1697) Savoyai Jenő legjobb tisztjei közé tartozott. Karrierjét 1700-ban betetőzte az országbírói tisztség elnyerése. 1701-től valósá­gos belső titkos tanácsos és Vas vármegye főispánja. 1702-től a spanyol örökösödési háborúban az olasz hadszíntéren vezette csatába hajdúezredét. Rangjának és társadalmi állásának megfelelően 1698-1700 között fényes palotát épített Bécsben (Renngasse 4., 2. kép) melynek építészéül nem kisebb személyt bízott meg, mint Johann Bernhard­ ­. Filippo Maria Galetti: Strattmann Eleonóra portréja. Szombathely, Smidt Múzeum 3 KÖPECZI Béla-R. VÁRKONYI Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. 3. javított kiadás. Bp. 2004, 86. old. 4 Uo. 122. old.

Next