Eckhardt Sándor: Balassi Bálint - Magyar írók (Budapest, 1941)
VAJDA JÁNOS komor alakját idézi fel Bóka László szép könyve. Nincs költőnk, akit annyira félreértettek és félremagyaráztak életében és halála után s nincs, aki olyan keserű sorsot szenvedett épp e miatt. Megérte csaknem gyerekkorában a könnyű sikert, de megérte a sikertelenség mélyeit is. Vitéz honvéd volt a szabadságharcban s meggyanúsították hazafiságában a szabadságharc után. Ellentétbe került kora irodalmának nagy tekintélyeivel és ellentétbe került az egész közvéleménnyel politikai röpiratai miatt. Szenvedte a szerelem gyötrelmeit és sohasem élvezte gyönyörét. Zord magányban élt és sötét szenvedélyek, csalódások, haragok népesítették be magányát. A meghasonlás volt mindennapi vendége s e meghasonlás nem külső körülményekből, hanem lényének valami alig meghatározható eleméből lett. Bóka László, a fiatal írói nemzedék kiváló tehetségű tagja éles bepillantással és emberi megértéssel figyelte meg Vajda János bonyolult lelki alkatának alapvető vonásait, azokat a belső tényezőket, melyek életét és költészetét meghatározták. Könyve a lélektani elemzés kitűnő példája. Lehatol a dolgok gyökeréig és feltárja a költő benső titkait. Kimutatja költészetének és emberi valójának szoros összefüggéseit. Ő az első, aki kellőfigyelemmel elemzi Vajda röpiratait, melyek olyan végzetesen szembeállították kora közvéleményével. A kitűnően megírt könyv, tömören elmond mindent, ami Vajda Jánosról elmondanivaló s amiből őt a mai olvasó megértheti. FRANKLIN-TÁRSULAT KIADÁS