Galgóczi Károly: Magyarország, a Szerbvajdaság s Temesi bánság mezőgazdasági statistikája (Pest, 1855)
Második rész: Tulajdonképeni mezőgazdasági statistica
329 Szabadszálláson. — Pest-Solt megye népes helységeinek mindenfelé tágas határaik lévén, ezek a marhatenyésztést illő kiterjedésben űzik; a Tisza oldalaik még inkább, mint a dunaiak, kiknél a birkatenyésztés jobban el van terjedve. A tiszai részen még a közös határokon is, mint Nagy-Kőrös, Kecskemét az egyes birtokosok kisebb külön gulyákat is szoktak tartani. Hizlalást kis mértékben űzik, mert a többnyire homokos legelő egy kevéssé aszályos időben is, mikor már a túl a tiszai kemény fekete földön annyira kopárrá lesz a mező, hogy az éhes marha csak a kopasz földet nyalja, jól eltáplálja ugyan még a marhát, de hízásra nehezen javítja meg, a rétségen pedig mikor lehet, 4 sarjut szeretnek kaszálni, meg széna is ritka helyen terem marha hizlalni való. Hanem különösen a zsidók pálinka házak mellett, aztán a sörfözök itt sok marhát meghizlalnak. Sok marha kupecz van különösen Nagy-Kőrösön, Kecskeméten és Duna-Vecsén. — Pest-Pilis megyében megszaporitja a szarvasmarha tenyésztést, hogy a Pest körül, és azon alól a síkságon levő puszták nagy haszonbérlők kezében vannak, kik azokon kiterjedt gulyákat tartanak. A községek lakosai szinte nagyban űzik a haszonbért, mint a pilisi lótok, hartyáni, soroksári németek, s ezek is a barom tenyésztéssel igyekeznek egy részben kihasználni a pusztai földet. Legjelesebb marhatenyésztése van a vacsi uradalomnak, hol a nagy szeszgyár mellett hizlalás is nagyban megyen s van szép tehenészet. Hasonlókép nagyban űzi a hizlalást Jurenák ur a sz.lőrinczi pusztán, aztán több pesti mészárosok és marhakereskedők az általok haszonbérlett pusztákon. Tehenészet van Gyálon és Babaidon. A soroksáriak, rákos-palotaiak jó tejelő teheneket tartanak és nevelnek, s Pestre tejjel, vajjal, túróval nagy haszonnal kereskednek. A Cserhát nem sok marhát nevel, valamint a Buda oldali rész sem. De ezen a részen Promontor megkülönbözteti magát s nemcsak igen sok tejet, vajat hord be Buda-Pestre, hanem olly jó teheneket tart, kevert schweiczi fajból, hogy azok ivadékait a környékbeliek tenyésztésre vásárolják. Hasonló faj teheneket kezd szaporítani Tétény, hol bival tehenek tartását is többen kedvelik. A biai uradalomnak jeles csirászata van, hová gr. Hunyadynak mezőkeszi törzs csirászatából szoktak bikák szereztetni. — Fejér megyében a szarvasmarha tenyésztés közép jó karban áll s a nép által meglehetős kiterjedésben űzetik, de örömest többet várnánk, az ide való szorgalmatos néptől. A Sárrét mellékén legjobban szolgálnának erre a körülmények , mégis azt lehet mondani, több marhát tenyészt Sárosd, Nagy- Perkáta környéke. Az uraságoknál a juhtenyésztés a marha tartást nagyon háttérbe szorította , daczára hogy az alsóbb részeken kivált már több ízben mételyben sok birka elveszett. Anyagulya tartással az uraságok egészen felhagytak, hanem ezek helyett növendék tinó gulyák tartását kapták fel, 1 évestől 5 évesig. Illyenek vannak az előszállási, nagy-bóki, szent miklósi uradalmaknál s másutt több helyeken. Ezekbe részint a közel vidéken, nagyobb