Dessewffy Emil - Kovács Sámuel (szerk.): A Tiszaszabályozási alsó szabolcsi (jelenleg észak-bihari) Társulat könyve: a társulati pénzügy iránti tervezettel (Debrecen, 1859)
Harmadik rész: A Tiszaszabályozás költségeiről - pénz - s kölcsönügyi állapotok
HARMADIK RÉSZ. A Tiszaszabályozás költségeiről — pénz és kölcsönügyi állapotok. A Tiszaszabályozás három forrásból merítette legfőbbkép eddig elő működése költségeit. 1. Kormányi segélyből illetőleg kincstári előlegezésekből. 2. A birtokosok befizetéseiből. 3. A legújabb időkben a Tiszai nagy kölcsönből. Az első munka, mint fentebb az 1-ső részben is előadatott a magas Kormány által a közlekedési Biztosság rendelkezésre bocsátott segély és előlegezéskép adott pénz forrásból létetett, mivel szabályozási költségeket csak a belaj ostromozás után 1847-ben kezdettek az illetők fizetni, akkor is csak az önkéntes belajstromozók, és apró részletekben. Ily cs. kir. kormányi segély és előlegezés pénzforrásból bevett a Társulat 263,859 frt 56 % kr. p. p. visszatérített 101,000 frt — — p. p. így a részletenként történt bevételek után részletenként történt visszatérítések után fentmaradt még számolatra kincstári segély és előleg 182,856 frt 56 kr. pengőben, vagy 191,999 fr 78 kr. oszt., mely öszvegre azonban meg kell jegyezni, hogy abból a Társulat részére számolás által a Társulat javára leszámítandó. a) Azon összeg, mely a cs. kir. magas Kormány által ingyen segélykép adott összegből a Társulatot illetné, ezt vagy a magas Kormány akaratja, vagy igazságos arány sze