Toldy Ferenc: A magyar nyelv és irodalom kézikönyve a Mohácsi vésztől a legújabb időig (Pest, 1855)
Tizennyolcadik század
KÖLTÉSZET. — XVIII. SZÁZAD. 660 659 mindenkorra letevén gondjokat, s adósságait kifizetvén, azon túl „haláls napjáig azon az heroica epopoeián dolgozhassák —mint maga írja —melyet árpádról , vagy is a magyarok kijöveteléről kívánt a maradék számára Homerus és Tasso nyomdokin készíteni“4). Gyűltek is váratlanul szép számmal az előfizetők, minek folytán, hol ezek nevelése, hol a munkák censráltatása és kinyomatása végett majd Váradon, Patakon, Komáromban, Pesten találjuk őt, de különösen a censurával annyi akadályai és késedelmei támadtak, hogy Kleistián, Dorottyán s néhány alkalmi darabjain kivül semmi sem volt a közönség kezében, midőn gondok, füstbe ment tervek, s gyengélkedés által elkeserített pár év után, tüdősorvadásból 1805. január 20-a. anyja karjai közt meghalálozott, élte harminckettedik évében. Egy tagban adom itt éltében külön megjelent 5) valamennyi munkái sorát : 1. Serkentés a nemes magyarokhoz, a mostani országgyűléskor. Cantata (Weber német eredetiével együtt). Pozsony, 1796. 2. Diétái Magyar Múzsa. Pozsony, 1796. 3. A Haza Templomának örömnapja. Nagyra, gr. Széchényi Ferenc ő exjának a ns Somogy vármegye főispáni székébe jul. 4. 1798. lett beiktatására. Pécs, 1798. 4. A Szépség ereje a bajnoki szíven. Borbély Gábor kapitány úr és Vay Zsanetta kisassz. menyegzőjek alkalmatosságával. Debrecen, 1800. 5. A Tavasz. írta Kleist. fordította Cs. V. M. Hozzájárulnak Kleistnak némely apróbb darabjai. Komárom, 1802. (másodszor Várad, 1806). 6. Amaryllis, Idyllium Schraud kir. tanácsosáé halálára. Pest, 1803. 7. A Pillangóhoz egy óda, muzsikáját készítette Hayden úr. A Szemrehányás, egy dal, a muzsikáját készítette Stipa úr. Bécs , 1803. haránt ívréten. 8. Dorottya, vagy is a dámák diadalma a fársángon. Furcsa vitézi versezet IV könyvben. Várad és Vác, 1804. (másodszor Várad, 1808). 9. Halotti Versek, melyeket néh. mélt. Kohányi Kacsándy Terézia asszony . . . eltemetésekor tartatott tisztességtételre készített és el is mondott . . . apr. 13. 1804. Várad, 1804. Halála után jelentek meg : 10. Lilla, érzékeny dalok III könyvben. Várad, 1805. (második kiadás, 1808.). 11. Ódák két könyvben. Várad, 1805. (másodszor u. ott 1809.). 12. Alkalmatosságra írt Versek. Várad, 1805. 13. A Pásztorkirály. Énekes pásztorját, három felv. Szerz. Metastasio Péter. Ott, 1806. 14. Galatea, szerz. Metastasio Péter. Ott, 1806. 15. Amintas. Tassénak eredeti meséje. Olaszb. Ott, 1806. 16. Anakreoni Dalok. Bécs, 1803. (megjel. 1806.). 17. Csokonai Vitéz Mihály Élete s némely még eddig ki nem adott Munkái, Domby Márton által). Pest, 1817. Legnagyobb érdemet Csokonai körül azon időben Márton József tett két rendbeli ízléses kiadásai által, u. m. : 18. Csokonai Vitéz Mihály Poétái Munkái, négy kötet. Bécs, 1813. Iskétb.7. 19. Nevezetesebb Poétái Munkái két kötetb. Bécs, 1816.12 rétb.8). Húsz esztendei szünet után a kassai „Zsebkönyvtár, magyar irók remekei“ első és második kötetében jelent meg . 20. Anthologia Csokonai Vitéz Mihály Munkáiból. 2 kötetb. Kassa, 1836. kötétb. 9). Ezeknél teljesb az én kiadásom, mely a „Nemzeti Könyvtár“ részeként ily címmel jelent meg : 21. Csokonai Mihály Minden Munkái. A szerző saját kéziratai s az első kiadásokhoz gondosan egyengetve, számos kiadatlanokkal bővítve , jegyzésekkel világosítva s életrajzzal bevezetve kiadta Dr Schedel Ferenc. Pest, 1844. (helyesben 1843—46.), 4 réth. 1). Részben egykorú ezzel: 22. Csokonai Vitéz Mihály Munkái. Három kötet. Közli Kelemföldy. Lipcse, 1843 — 48. 161.). Kiadatlan, részben elveszett vagy lappangó , nagyobb kisebb dolgozásai hosszú (191 számból álló) lajstroma saját kiadásomban (LXXXVIII— XCII. szer.) látható 12). J) Ezúttal kirekesztőleg azon életrajzot használtam, melyet Csokonai Minden Munkái egykötetes kiadása elibe tűztem , s így e rövid vázlat minden részleteire nézve oda utasítom a bővebb kifejtést vagy bizonyítást kívánó olvasót.