Schenzl Guido: Időjárási viszonyok Magyarországban 1871-ik évben (Értekezések a természettudományok köréből, 5/5., 1874)
IDŐJÁRÁSI VISZONYOK MAGYARORSZÁGBAN 1871. évben, különös tekintettel a hsőmérsékl és csapadékra. SCHENZL GUIDÓTÓL. 7 kőnyomató színes táblával. (Felolvasta a III. osztály ülésén 1874. febr. 16.) A mathematikai és természettudományi osztály junius havi ülésében szerencsém volt a meteorologiai magy. kir. közp. intézet évkönyveinek első évfolyamát, mely az 1871-ik évi eredményeket tartalmazza, bemutatni, és néhány szóval az állomások számát és eloszlását megérinteni. Ez alkalommal bátor leszek, az ott lefektetett anyagból a leglényegesebbet — azon év légköri viszonyait jellemzőt — kiemelni. Az észlelési terület mldrajzi fekvését tekintve azt találjuk, hogy a legdélibb állomás (Orsova) 44 fok 40 percznyi, a legéjszakibb állomás (Árvaváralja) 49 fok 15 percznyi szélesség alatt fekszik. Nyugatról kelet felé a hálózat Fiumétól (32 fok 7 percz) Brassóig (43 fok’1l perez Ferrótól) terjed ; — magában foglal tehát szélességben 4 fok 35 perczet, és hosszúságban 11 fok 4 perczet. A tengeri magasságra nézve legmagasabban fekszik a két bányaváros, Körmöcz és Selmecz, 600 Méter, — legmélyebben Zengg 21 Méterrel. Kezdjünk először a hőmérsék tüneményekkel. A legalacsonyabb évi átlagot mutatja Árvaváralja, -14.0 a legmagasabbat Fiume -1- 13.4 Celsius fokkal. Budán az évi átlag 4- 8.9 fok volt. M. T. AKAI. ÉRTEK, TERMÉSZETTUD, KÖRÉBŐL 18 7 4.1