Dr. Szabó József: Jelentés Görögországba tett geológiai utazásairól (Értekezések a természettudományok köréből, 7/13., 1876)
4 DR. SZABÓ JÓZSEF ciatio az eruptioi-cyklus különböző phasisában eltérő, és hogy ennek kifejezésére bizonyos törvény látszik megállapíthatónak. Különösen fontosak e részben a földpátok, mert ezek savas vagy aljas volta egymaga is szolgálhat a törvény kifejezésére. A trachytok lényegesen földpát-kőzetek lévén, az azokban uralkodólag fellépő földpát egyszersmind a viszonyos kort is kifejezi, amennyiben tapasztalatilag az tűnt ki, hogy a magyarországi trachyt-eruptio legfiatalabb tagjai a legbázisosabb plagioklást tartalmazzák uralkodó földpát gyanánt, míg a korban legközelebb megelőzőknél az uralkodó földpát már savasabb, és így az idő arányában mindig savasabb földpátu trachytokra jutunk. A legfiatalabb kitódulás eredményei az anorthyt-féle földpátu trachytok, s ezek zöme a congeria időszakot megelőző u. n. cerithium-rétegek lerakodása alatt jött létre, míg ezeket megelőzve a mediterrán vagy lajtamész rétegek lerakodása idejében a valamivel savasabb labradorit földpárti trachytok tódultak fel. Ezek képezik ugyan trachytjaink legnagyobb tömegét, de azért vannak még a savasabb andesin, sőt az oligoklass Orthoklas földpátot tartalmazó trachytjaink is, melyek korra nézve a neogen szakot megelőzik. Úfjabb időben biztosan mondhatjuk, hogy az ú. n. oligocen (vagy felső eocen) korszakban lerakodott rétegek között trachyttufák vannak, mi tehát a trachyteruptiot okvetlen feltételezi, és néhány esetben kivihető lévén a földpár meghatározása, az tűnt ki, hogy ezen régibb eruptiók alkalmával andesines oligoklass orthoklasos trachytok jöttek csak a felületre, bázisosabbak nem. Ez azonban koránsem úgy értendő, mintha a későbbi sőt a legutolsó eruptio alkalmával is nem tódulhatott ki valamely orthoklas- vagy oligoklas- vagy andesintrachyt, igenis ezek kitódulhattak az eruptioi-cyklus bármely szakában, ha a mindig mélyebbről és mélyebbről felható vulkáni nyilvánulás alkalmával útban állottak. Az eruptioi cyklus kezdetén valamely vidéken a földfelülethez közelebbi régiókból történik közvetlenül a tódulás és ekkor a legcsekélyebb tömöttségü legsavasabb ásványassociatioval biró kőzetek kerülnek fel. Minden későbbi eruptio nagyobb tömöttségü s nagyobb mélységben fekvő anyagot juttat fel, de ugyan együtt a fölötte levő savasabb kőzetek is a mennyi-