Dr. Hankó Vilmos: A bábolnai meleg „Mátyás-forrás” és a szovátai ”Fekete-tó” chemiai elemzése (Értekezések a természettudományok köréből, 10/14., 1880)
4t d R. HANKÓ VILMOS forrásokat is felhasználták, ép úgymint a párhuzamos gyógyi-s a Strigy völgyében található kaláni ásványvizeket. E források tulajdonossá Velicska Lajos birtokos, ki elhatározta, hogy kellő, a mai kényelmi igényeknek megfelelő, beruházás által hozzáférhetővé teszi mindenkinek a helyet, hol emberemlékezetet meghaladó idő óta, a vidékből annyian visszanyerték egészségöket. I. Minőleges vizsgálat. A frissen mentett víz kristálytiszta, szagtalan , a levegőn azonban egy ideig állni hagyva, gyönge fehéres zavarodást mutat. Ize nem kellemetlen, savanykás, a lakmus-papírt kevéssé és mulólag megvörösíti. Chlorbariummal savanyú oldatban fehéres csapadék támad. Mészvízzel erős zavarodás keletkezik, mely azonban az ásványvíz fölöslegében feloldódik. Gubacssavval kékviola, csersavval intensív zöldes kék szín mutatkozik. Belfőzés alkalmával a víz sok szénsavat bocsát el, miközben csapadék válik ki ; a leszűrt folyadék gyengén alkalikus hatású, sósavval pezseg. A forrásból nagy buborékokban felszálló gáznemű teste üveg csövekben fölfogatván, szénsavnak találtatott. A víz hőmérséklete 10.1° C napi hó mellett 301 °. C. Fajsúlya 14° C-nál három jól megegyező kísérlet közép eredménye szerint :1.00077. Az alkalmazásban levő qualitatív módszerek értelmében eljárva, a bábolnai ásványvizet következő alkatrészekből találtam összetéve : Tevőleges alkatrészek : Nemleges alkatrészek : Calcium Szénsav Magnesium Kénsav Kalium Kovasav Natrium Lithium Vas Mangan