Dr. Török Aurél: Adatok az árpádok testereklyéinek embertani búvárlatához (Értekezések a természettudományok köréből, 23/9., 1894)
KRLMI ÉRTEKEZÉSEK ■A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL KIADJA A MAGYAR TUD. AKADÉMIA. A III. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL SZERKESZTI SZABÓ JÓZSEF OSZTÁLYTITKAI. Adatok Adatok az Árpádok testereklyéinek embertani bitvárjaidhoz. Második közlemény:1) I r. Török Aukéd, 1. tagtól. (Előadva a III. osztály ülésén 1893. október i-án.) Illik Béla király koponyán lakjának boncztani sajátsigáit székfoglaló értekezésemben *) oly tüzetességgel írtam le, a mily tíízetességgel legalább tudtommal eddigelé emberi koponya még nem íratott le. Eddigelé ugyanis általánosan bevett szokás volt a régi vagy eddigelé nem igen ismert emberfajtáktól vagy pedig az egyes kiváló férfiaktól (pl. Schiller, Beethoven, Petrarca stb.) eredő koponyaalakok ismertetésénél a fősúlyt, úgy a koponya méreteknek mind pedig a bonettini sajátságoknak csak egyes főbb mozanataira fektetni, mint amelyekben a tudósok e koponyák alakjainak éppen a jellemző bélyegét felismerhetni vélték : miért is valamennyi többi méretet és boncztani sajátságot, mint mellékes és az általános nézet szerint úgy is magától érthető dolgot, vagy egészen tekinteten kívül hagytak vagy pedig csak röviden és felületesen érintettek meg. Ez eljárás nagyban hasonlít a kórboncztani leletek (antopsia) leírásához, ahol a bonczoló a figyelmét csakis az u. n. rendes állapottól való eltérésekre fordítja, s a rendes viszonyokat mint úgyis ismert dolgokat föltételezvén, a bonczolati jegyzőkönyvéből kihagyja. ’) L. az első közleményt székfoglaló értekezésemben (1893. jún. 18. VI. T. AK. ÉRT. A TERVÉSZETTŐI). KÖRÉBŐL. 1894. XXIII. IC. VT. SZ. « 1Ő».