Föld és Ég, 1977 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1977-06-01 / 3. szám

• • Ötvenéves az MTA szabadság-hegyi Csillagvizsgáló főműszere Más nemzetek, amelyek szerencsés földrajzi fekvé­süknél fogva elkerülhették a háborúk okozta káro­kat, ha egyszer egy intézményt megalakítottak, év­századokig élvezhették annak hasznát. Nekünk ma­gyaroknak ez nem adatott meg. Nekünk sok össze­omlásban volt részünk történelmünk folyamán, amelyek után a munkát mindig újra kellett kezde­nünk. Szerencsénk, hogy e depressziók után a nem­zeti önfenntartás mindig gondoskodott oly szemé­lyekről, akik alkalmasak voltak a munka újrakezdé­sére. Sok minden egyéb közt így volt ez a csillagá­szattal, illetve ennek intézményeivel is, főként az utolsó három háborús időszak után. Most az ötven évvel ezelőttiekre emlékezünk. Az első világháború alatt Magyarország legjelentő­sebb csillagvizsgálója az ógyallai (ma Hurbanovo) volt. A trianoni békeszerződés után az amúgy is koramúlt felszerelésének azonban csak töredéke ke­rült az svábhegyi (ma: Szabadság-hegy) új intézetbe. A háború utáni éveket tehát igen mostoha körülmé­nyek között kellett kezdeni. A STELLA című csillagászati folyóirat 1926. évi 1 —2. számában, valamint a STELLA 1927. évi al­­manachjában már arról olvashatunk, hogy a magyar csillagászat akkori nagyjai egy kettős távcsövet, s egy ezt befogadó kupolaépületet „sajtoltak” ki a Kultuszminisztériumtól, illetve Budapest székesfő­város vezetőitől. A kupolaépítés munkái 1926. október végén indul­tak, de egyes fázisai még 1928-ra is áthúzódtak. A kupolaépület néhány jellemző adata: a forgótető átmérője 10 méter, súlya 25 tonna, észlelő résének szélessége 3 m. A távcsőtől független motor forgatja. A főműszer optikai részét a jénai Zeiss, mechanikai részét a drezdai Heyde cég készítette. A nagy műszert kettős távcsőnek tervezték, amely egy 60 cm-es nyílású reflektorból és egy 30 cm-es refraktorból áll. A 60 cm-es távcső Newton — Cas­segrain rendszerben használható, tehát mind a fó­kusztávolság, mind a nyílásviszony s így a nagyítás, illetve a fényerő is bő határok között változtatható. Vizuális megfigyelésre a 14-ed nagyságrendig alkal­mazható. A tükör súlya 105 kg. (A piszkéstetői obszervatórium megépítéséig e 60 cm-es tükrös távcső volt hazánk legnagyobb csilla­gászati műszere.) A távcsővel - hogy csak két nevet említsek — Detre László a változó csillagok megfi­gyelése, Kulin György pedig a kisbolygó- és üstö­köskutatás terén szerzett határainkon túl is rangos tekintélyt a MTA szabadság-hegyi Csillagvizsgáló­jának. Dóra László Épül a főműszer kupolája A kész ikerteleszkóp

Next