Kultúra és Közösség, 1985 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1985 / 6. szám - INFORMÁCIÓ - Mándy Gábor: Hogyan oldjuk meg problémáinkat? : Egy könyvtári felmérés néhány eredménye

kor az aktuális problémához keressük meg a megfelelő újságcikket (ez tv-nél is előfordult, de a dolog természeténél fogva csak nagyon periférikusan, pél­dául ismétlődő reklámok esetében, ha korábban nem jegyeztünk meg va­lamit). A „rádióban már hallottam róla” típusú alkalmi információszerzés mögött rendszerint reklámadás van. A tv-n kívül az újságreklámmal, az apróhirde­tésekkel, a falragaszokkal, továbbá az iskolában folytatott pályaválasztási pro­pagandával is találkoztunk. Számos példáját találtuk annak, hogy a reklám sok esetben nem közvetlenül hat, hanem közvetítők (véleményformálók vagy csak egyszerűen barátok) révén fejti ki a hatását: „egyik barátom olvasta egy ilyen utcai hirdetőtáblán a Körtéren, és többen mentünk jelentkezni”. ..a barátnőimhez igazodom. A reklám kifejezetten nem hat rám”. Néha a reklám­­információ sajátos késleltetéssel, időeltolódással éri el célját: „megláttam egy csinos blúzt, de nem vettem meg azonnal, gondolkodtam rajta, aztán, amikor másutt is megláttam, megvettem”. A reklám gyakran csak bátorít, egy ko­rábban elkezdődött gondolatmenetbe épül bele: „elhatározásomban megerősí­tett a tv-ben látott reklám is, ami nagyon egyszerűnek tünteti fel ezt a munkát”. A leggyakrabban hangoztatott kifogás, hogy a reklámozott termék nem vált be. Egy olvasó arról is panaszkodott, hogy a tv olyan rövid ideig mutatta egy cipőszaküzlet címét, hogy lehetetlen volt leírni. Végezetül megemlítjük, hogy a prospektusokat és használati útmutatókat is többen felhasználták információs forrásként. PROBLÉMAMEGOLDÓ STRATÉGIÁK A fentiekben tárgyalt módszerek közvetlenül kötődtek egy-egy szükség­­helyzethez. Találtunk azonban jó néhány olyan megoldást is, amely már túl­mutat a konkrét eseten, az esetek egész csoportjában kerül alkalmazásra, sőt esetleg általánosságban is jellemzi az egyént, annak személyiségébe is be­épülve, a világhoz fűződő viszonyát is meghatározva. Jobb szó híján ezeket stratégiáknak neveztük. Próbáljunk meg rendet teremteni közöttük! Egy nyugdíjas házaspár stratégiája: „eléggé módszeresen dolgozunk. Hogy itt nem voltam még, ide szeretnék elmenni, ez a szívem vágya. Akkor az ember az IBUSZ-nak az ajánlásait nézi meg, hogy ezekből az álmokból mit tudna az IBUSZ megvalósítani, és ha ennek alapján valamire esik a válasz­tásunk, akkor jön a könyvtár, és akkor aztán, ami a könyvtárban van. .. Néha egy évvel előbb már elkezdjük a készülődést”. Egy másik házaspár arról számolt be, hogy franciaországi útjuk előtt elolvasták Druon történelmi regé­nyeit is. Egy fiatal anya beszámolójából: „kisbabát vártam... és a könyvek segítségével igyekeztem felkészülni a gyerekszülésre, tanulmányoztam a ter­hes helyes életmódját”. Egyik adatlapkitöltőnk Veszprém megyébe akart köl­tözni, s ezért előre elolvasott minden Veszprém megyéről szóló útikönyvet és cikket. Egy hasonló idézet: „sertésnevelésről semmi fogalmam nincs. Jövőben viszont elképzelhető, hogy disznót fogok tartani. Valami tájékozódást adott a könyv”. Zárjuk a sort egy másik idézettel, amely megvilágítja a módszer értelmét: „a szisztémám az volt, hogy elolvastam minden hozzáférhető szak­könyvet, ez kialakított bennem egy szemléletet, és aztán már nem volt szükség arra, hogy a napi problémához elővegyem, mert beleépült az egyéniségembe”.

Next