A Komárom Vármegyei és Városi Muzeum-Egyesület értesítője 18. (1904)
Alapi Gyula: Jókai Mór
23 I Jókai Mór. ■mwnHMHRHMBQM — 1829 február 19 — 1905 május 5. — A legnagyobb magyar mesemondó, költőink fejedelme, Komárom koszorús szülötte hunyt el 1904 május 5-én Budapesten. Gyász, mélységes gyász szakadt ezzel az egész magyar nemzetre, de kétszeres sulylyal nehezedik ez Komáromra, ahol a költő-király bölcsője ringott. A Jókai név varázsa minden magyar szivet megihletett és a nagy költő alakját legendás nimbusz veszi körül: érthető tehát az a fájdalom, melyet földi részeinek elmúlása kellett szülővárosában. Jókai Mór költői pályája nagy napokban, Magyarország újjászületésének perceiben vette kezdetét s a csodálatos, sikerekben gazdag, ragyogó írói pálya azóta egyre emelkedett addig, amíg a Jókai név valóságos fogalommá változott, amelyből a nemes idealizmus, hazafiság és a szép iránti fogékonyság nemes tüze sugárzott elő és ragadott magával mindenkit, megbabonázva ifjú és öreg szivét. »Hogy a szolgaságnak erkölcsrontó láncait erkölcsi romlás nélkül viseltük és ráztuk le; hogy csábító, mételyes világáramlatoktól mentesek tudtunk maradni kétségbeejtő helyzetünkben; hogy az erkölcsi erőt, melylyel jogainkat Jókai gyermekkori lakóháza. (A Jókai és Deák utca sarkán, a mai Ihász-féle ház helyén.)