Pukánszky Béla: A mai osztrák irodalom - Kultúra és tudomány (1936)
I. Keret és cél
I. KERET ÉS CÉL. Osztrák irodalom és mai osztrák irodalom! Világos és közismert fogalmak s mégsem egyértelműek, mégis sokféle szempont és lehetőség adódik elhatárolásukra és tartalmuk meghatározására. A császárság szellemi öröksége, olvasmányaink, utazásaink, találkozásaink folyamán specifikusan osztráknak felismert vonások, a Harmadik Birodalomnak az osztrák kérdésben csak legújabban enyhülő intranzigenciája, magának az osztrák társadalomnak belső politikai vajúdása, s általában az «osztrák függetlenség» körül lezajlott nagy európai per — mindez, jól tudjuk, nem tartozik bele egy irodalomtörténeti vázlatképbe, de mégis egész sor gátló képzetet kelt bennünk és megnehezíti tiszta fogalmat kereső munkánkat. «Osztrák költészet abban az értelemben, mint ahogyan nemzeti irodalmakról általában beszélünk, sohasem volt és nincsen még annyiban sem, mint pl. alnémet irodalom. Grillparzer, Lenau és Rilke költészete a német nyelvterület minden részén elevenen hat, amit hasonló mértékben Fritz Reuter és Klaus Groth műveiről nem állíthatunk. Külön osztrák irodalom éppen olyan kevéssé van, mint Gottfried Keller szerint külön svájci iroda-