Eckhart Ferenc: A szent-korona eszme története (1941)
Előszó
kérdéseket felvetni és tárgyalni. E miatt ismétlések fordulnak elő a munkában, de inkább vállaltam ezt, mint hogy a fejlődés menetének bemutatásában hiányok mutatkozzanak. Az említett 1931. évi vita felkeltette az érdeklődést e sokat emlegetett, de tudományosan soha kellőleg meg nem alapozott kérdés iránt. Azóta többen foglalkoztak egyes részleteivel és ez megkönnyítette a kérdés egész történetének megírását. Ki kell emelnem közülük Váczy Péter munkáját : «A szimbolikus államszemlélet kora Magyarországon» (Budapest, 1932, Minerva-könyvtár). Bartoniek Emma «Corona és regnum» c. cikkét (Századok, 1934.) és mint adatokban leggazdagabbat, a szlovák Kárpát Jozef «Corona regni Hungáriáé v dobé Árpádovskej» c. értekezését (Pozsony, 1937.), amely az Árpádkorra vonatkozó anyagot teljesen összegyűjtötte. Figyelmen kívül hagyhattam Nagy Miklósnak «A szent korona eszméje» cím alatt a Szent István Emlékkönyv II. kötetében (1938.) megjelent összefoglaló tanulmányát, mint amely semmi újjal sem járult hozzá a kérdés megoldásához. Hálával kell megemlékeznem néhai tanárom, Fejérpataky László Zsigmond-kori nagyértékű és sajnos, még mindig kiadásra váró oklevélmásolat-gyűjteményéről, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia történeti bizottsága őriz, valamint a Hajnik Imre hagyatékaként, a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában található oklevélkivonatokról. Különösen Fejérpataky gyűjtése nélkül alighaadhattam volna megfelelő képet a koronaeszme történetének legfontosabb korszakáról. Az ő gyűjtéséből származó adatokat Fp. betűkkel és levéltári lelőhellyel, a Hajnik gyűjteményéből vetteket pedig nevével jelölöm.