Viszota Gyula: Széchenyi és a pesti hengermalom (1910)
5 országban híressé vált. Széchenyi helyeselte Rohonczy vállalkozását, de a kivitelre az angol módszert ajánlotta : az ideiglenes, azaz nem kötelező aláírást, egy terv kidolgozását és közrebocsátását, amelyből a vállalkozás hasznossága tűnjék ki, és végül ezután a kötelező aláírást. Ezen út követése esetén hajlandó volt az ügyet tényleg pártfogolni. Rohonczy a Széchenyi által ajánlott módon kezdett a munkához, de később a viszonyok hatása alatt eltért az ajánlott útról s ez volt az oka annak, hogy később Széchenyi — a mint jószágigazgatójával, Lunkányival folytatott levelezéséből kitűnik — nem nagy bizalommal volt a soproni gőzmalom fejlődéséhez, mert ő a hasznot tekintette főrugónak s ennek kimutatására és biztosítására nem tartotta a táblabíró Rohonczyt elég tekintélynek. Minda mellett tanácscsal állandóan segítette Rohonczyt, így pl. a gőzgép beszerzése, a költségek megállapítása ügyében Lunkányi útján Cockerill seraingi gépgyáros ügynökétől, Oebentől, a liszt előállítására és a malomüzemre és egy 6 köves malom költségvetésére nézve pedig Tasner Antal útján Clark Ádámtól szerzett számára adatokat. Mindennek eredményeképpen a soproni gőzmalom »Sopronyi Gőzmalom Társaság« czímen 1836-ban Széchenyi védnöksége alatt tényleg létrejött. A soproni gőzmalom volt eddigi adataink szerint az első gőzmalom Magyarországon s híre elterjedt, különösen az iparosok útján 3. az egész országban. Létesülése kétszeresen fontos : 1. az országra, mivel általa a malom- és lisztipar eszméje mindinkább tért kezdett foglalni, 2. Széchenyire, mert miatta ez irányú angliai tanulmányait rendszeresítette és pontosabb adatokat szerzett meg. Ugyanezen időtájt a honi gabonakereskedelem terén egy kis visszaesés is volt tapasztalható s e körülmény hozzájárult ahhoz, hogy a tőkepénzesek az akkor felszínre kerülő gőzmalmi törekvésekkel megbarátkozzanak. 1 Lásd Széchenyi levelei II. k. 75. 1. 2 Lásd Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István és soproni gőzmalom cz. értekezését a Magyar Építész- és Mérnök-Egylet Közlönyében, IX. évf. II. füzet. 3 Lunkányinak 1837 jan. 26-iki levele bizonyítja, hogy a Sopronban megforduló pesti iparosok, köztük Hanke nevű asztalos, a soproni gőzmalom lisztjéből mintákat vitt haza.