Koszorú, 1863. július-december (1. évfolyam, 1-26. szám)
1863-08-02 / 5. szám
Megjelenik hetenkint vasárnap. Szerkesztő szállása, hová a dolgozatok, előfizetési pénzek, reclamatiók is küldhetők . Üllői út és 3 pipa-utcza sarkán, 11. sz. SZÉPIRODALMI Előfizetés: egészébre 12 írt, félévre 6 frt. Előfizetést elfogad s a lap szétküldését is kezeli Emsch Gusztáv kiadó hivatala : Barátok tere 7. sz. ÁLTALÁNOS MIVELTSÉG TERJESZTŐ HETILAP. MÁSODIK FÉLÉV. AUGUSTUS 2. 1863. 5. SZÁM. A MAGYAR FŐVÁROS. (Vege.) A mely dolog megváltoztatása nem tőlünk függ, azt bőven elég volt csak érinteni is; de hála az égnek, nem minden dologról kell azt mondanunk, Buda-Pest lakossága ez idő szerint túlnyomólag aristokratai és kereskedői, és ez jó, hogy így van. A kereskedelem leszen forrása fővárosunk gazdagításának, aristokratiánk pedig válaszsza tömegesen Buda-Pestet állandó lakhelyéül, ékítse azt monumentális épületekkel, és vállalja magára a társadalom átszellemítésének szerepét. Bizton hiszem, hogy fővárosunk azzá leend, mivé tenni akarjuk. Birmingham száz évvel ezelőtt csak jókora falu volt, minő nálunk akárhány, és azonkívül fekvése egy terméketlen téren legkevésbbé sem mutatott a sors különös kegyelésére. Most Birmingham Angolhon legelső gyárvárosainak egyike, műipara által sokkal hatalmasabb, mintha nem Körmöczbánya, hanem California aranya volna talpa alatt. A westpháliai békekötés korában a Spree melletti Köln és Berlin városoknak, melyekből Poroszhon jelenlegi fővárosa alakult, együttvéve sem volt sokkal több 1200 házánál (Pesten most 4000 ház van) és még ezek is, keveset kivéve, fából épültek. A kövezetlen utczákon sertések fetrengtek, és az udvaron azok, ha sárban el nem akartak merülni, a lábaik alá gamót kötve, voltak kénytelenek az udvarnál megjelenni. Már 1657-ben 20 ezer lakosa volt Berlinnek, a nagy választófejedelem új utczákat rendezett, nyilvános épületeket emelt, kövezetről, tisztasági rendőrségről gondoskodott. II. Frigyes Vilmos kormányának vége felé 100,000-re emelkedett a lakosság, és ma a félmilliomos Berlinnek civilizált arczképe mutatja, mily gyorsan támadhatnak európai fővárosok. Ez szolgáljon feleletül azon kényelmes véleményre, mintha az idő működését siettetni nem volna módunkban, erélylyel és tiszta belátással. Hogy a dulongó török háborúk mennyire hátráltatták közművelődésünket, menynyire pusztították a létezett városokat, és népteleníték el az országot, szívesen elismerem, — nem, mert mentségünkre szolgál, hanem, mert igaz, — valamint az is, hogy míg nemzetünk egy hatalmas ellenséggel, ki Európát rettegtető, küszködve vérzett, a szomszéd nemzetek hátunk mögött a cultura ösvényén fejlődhettek, akkor soha be nem teljesedett jó ígéretekkel tartván bennünket, ma háládatlanúl mégis hátramaradásunkat vetvén szemünkre. De ezen majdnem 200 évi foglalás és ritkán hosszabb időre megszűnt harczolás nem fejti meg egészen városaink hiányát, mert különben például Németországnak a 30 évi háború következtében e részben ott kellene lenni, hol mi vagyunk. Németországnak 1618-ban, nem kétlem, 16—17 millió” .