Kritika 23. (1994)
1994 / 3. szám - Kossuth Lajos: Előfizetési hirdetés
A múlt országgyűlés végnapjaiban, midőn lelkemnek régi óhajtását, a sajtószabadságot valósulni látom, nem késtem nyíltan kijelenteni, hogy a közvéleménnyel az időszaki sajtó körében érintkezni még egyszer megkísértendőm. És politikai barátaim ez ígéretemet helyesléssel fogadák. íme beváltom szavamat, midőn kiadandó hírlapomra ezennel előfizetést hirdetek. Hazám szabadságának egyik igénytelen, de hű harcosa, politikai hitemmel úgy állok e nemzet előtt, mint egy nyitott könyv. Tartózkodás nélkül vallom e hitet, ez elveket, midőn velek még a hatalom ellentétben állt, midőn e hitnek híveire a féltékeny ellenszenv idegenséggel tekintett, s reájok itt-ott üldözés, elnyomás várt. A népek Istene meg hagyá érnem hazám törvényes függetlenségének, nemzetem szabadságának diadalnapját; a népek Istene úgy akará, hogy e diadal munkájában egy kis tevékeny rész nekem is jusson; és én a szabadság csemetéjének, melynek a komor múlt gyakran reménytelen napjaiban egyik magvetője valók, ha kertésze maradok mindvégiglen, míg vagy összeroskadok a munka között, vagy egy élő fát látok nőni a csemetéből, melynek lombjai alatt Magyarország leszen nagy, szabad, dicső. Én a király tanácsában ülve az vagyok, az leszek, aki valék mint magánpolgár, s majdan mint magánpolgár ismét az leszek, aki valék mint miniszter. Politikám iránya semmi helyzetben nem fog változni soha. Mert ez az irány az igazság, népjog, nemzeti önállás s nemzeti szabadságnak iránya. Hírlapom ezen iránynak leszen orgánuma, jó- s balszerencsében változhatlanul. Ez programom, mihez csak kevés szót kell toldanom. (...) Küzdelmet hozhat reánk ármány és árulás s idegen megtámadás, de bukást csak mi magunk. Nekünk csak egyet kell éreznünk, a haza önzéstelen szent szeretetének értelmében; nekünk csak egyet kell értenünk a szabadság férfiasan érett felfogásának értelmében; nekünk csak egyet kell akarnunk, a király és haza megmentésének lelkesült akaratát, és ha veszély jő, egy nemzetre talál, melynek éremellén megtörik a háládatlan árulás, meg a jogtalan megtámadás, bár száz oldalról jöjjön is felénk. Miként a pálmafa teher alatt nő, úgy növend e jogban, szabadságban s honszeretetben egyesült nemzet az igazságos önvédelemnek kedves terhe alatt; s amint én acélosodni érzem roncsolt testemnek minden idegét e gondolatra, úgy fog e nemzet óriássá magasulni, midőn a haza hozzá kiáltand - és én végezve hivatalomnak napi szakmáját, pihenés helyett szívem lángjába mártandom tollamat, hogy Hírlapom hasábjai megvigyék országszerte a nemes lelkesítés hangjait, s visszhangot keltsenek, ellenállhatatlant, mint a boltokat támasztó tárogatónak visszhangja leszen. De nekünk rend kell, polgártársaim! Rend, mely a szabadsághoz hű legyen; rend kell, melynek uralma alatt magunkat az új viszonyokba beleszilárdítsuk; rend kell, melynek balzsamujjai alatt a haza javáért egyeseken sújtott sebek meggyógyuljanak; rend kell, mely a nemzet lekötött becsületszavát beváltsa, mely gazdag gyümölcsöt érleljen a közszabadság kertjében; rend kell, mely a személyt, vagyont és személyes becsületet biztosabbá tegye, mint volt az önkény lehunyt korában; rend kell, melynek védelme alatt a földmívelőnek a szabaddá lett, szabad kezekkel mívelt föld gazdagabb kalászokat teremjen; a kézművesnek sűrűbb keresetet nyújtson a közjólétnek nemzetiesedett növekedése, a kereskedőnek bátorságot adjon a megundorult forgalomba merülni, s közvetíteni a földmívesnek, az iparűzőnek jutalmát; rend kell, hogy a vagyon munkát adhasson a napszámosnak, kinek becsületes szíve megszaporodott keresetre vár a szabadságnak napjaiban; nekünk rend kell, melynek segítségével azok, kiket a nemzet bizalma felelős kormányra hívott - s kik felelni tudnak is, fognak is, de csak a nemzetnek, melynek jogát senki által bitoroltatni nem engedik -, rend kell, mondom, melynek segítségével valósíthassák a reájok bízott óriási feladatot, s ne legyenek kénytelenek a drága időt, melynek minden elvesztegetett perce egy-egy rablás a nemzet boldogságán vétkes vagy gyermekes zavargásoknak lenyugtatására pazarolni, mikkel itt éretlenség, amott ármány, itt magánbosszú, amott megsértett önzés vagy hiúság, itthontagadás, amott áruba bocsátott nagyravágyás, itt negédes hetykeség, amott haszontalan gyermekies pajzánság a közegyetértést zavarni, a józan, szabadságszerető honpolgároknak - s ez a nemzet hasonlíthatlan többsége - türelmét fárasztani s a honpolgárok különböző nyelvű, vallású, hivatású osztályai közé a kölcsönös ingerültség szikráját szórogatni elég vakmerők; nekünk rend kell, melynek szelíd arca előtt a kétkedés ráncai lesimuljanak; mely a szabadságot megkedveltesse, de melynek férfias határozottsága előtt a vétek, az ármány, a féktelen pajzánság vagy megtérjen, vagy megrettenjen, és ha kell, lesújtva, büntetve legyen. Én nem vagyok az, ki más, mint Isten, jog, a szent igazság s a nemzet előtt meghajoljak. A lelki függetlenség ezen erejével nézendők szemébe minden véleménynek, kezemet nyújtom mindenkinek, aki jót jó és alkalmatos eszközzel akar; a szabad, de illedelmes szó erejét emelendi Hírlapom mindenki ellen, ki rosszat akar vagy a jóra oktalan eszközökkel nyúl. Felvilágosítni a tévedést, védeni a jogot, gyámolítani az ártatlant, a bűnt és az oktalan utalkodottságot sújtani, a szabadság köpönyegébe burkolózó ármányt napfényre hozni, s a nép közszabadságát minden megtámadás ellen védeni, hanem egyszersmind minden következményeiben okszerűen kifejteni - leszen Hírlapom hivatása. E nemzet roppant tömege monarchiai érzelmű - ezt megmutatták az izgalomnak napjai, mutatja minden nap tapasztalása. A király iránti hűség a nép szívvérével össze van fonva. - Ez érzést Hírlapom ápolni fogja, s eljövend az idő, melyben a világ előtt bebizonyítva álland jóslatom, hogy ős Budának ormai azok, melyeken a népszabadságra fektetett királyi szék rendíthetetlenebb, mint bárhol másutt. (...) Budapest, 1848. május 17. KOSSUTH LAJOS Előfizetési kietés KRITIKA KRITIK Farkasházy Tivadar: Mókushinta.................................. 2 Tudják, hogy süllyed a hajó. Beszélgetés Mester Ákossal. (Az interjút készítette: Kovács Dezső)................................... 3 Bölcs István: A rádió és a Kastély............................................. 6 Ez egyértelműen politikai tisztogatás. Beszélgetés Győri Lászlóval. (Az interjút készítette: Mihancsik Zsófia)......................................................................................... 8 Domány András: Volt egyszer egy Rádió..................................10 Seres László: A sajtószabadság fantomja... avagy: van-e élet a Nahlik után?.............................................................12 | A központi lapok is nemzeti intézmények. Beszélgetés Eötvös Pállal, a Népszabadság főszerkesztőjével. (Az interjút készítette: Szénási Sándor)................................11 Szinkronban La mennais: A sajtószabadságról {Ludassy Mária fordítása)........................................................16 Hahner Péter: Tocqueville a sajtószabadságról.......................16 Halmai Gábor: Sajtónyilvánosság és politika............................18 Tamás Ervin: Times is money.....................................................20 Keresztbe feküdtünk az ellenzéki együttműködés előtt. Beszélgetés Orbán Viktorral. (Az interjút készítette: Balogh Ernő-Pogonyi Lajos)...................................................20 Almási Miklós: Most mi van?.......................................................24 Majtényi László: Kié az alkotmány?............................................26 Politizálni tisztességesen is lehet. Beszélgetés Fodor Gáborral. (Az interjút készítette: Mátyás Győző).................28 Fencsik Flóra: Önálcázó baloldal?..............................................32 Konrád György: Az átutazó..........................................................33 Szántó F. István: ...Melyik világ az evilág? (Karátson Gábor: Világ vége után)...........................................................34 Ferencz Győző-Varga Lajos Márton: Kritika két hangra. Petri György kötetéről...............................................................36 Boros Géza: Újabb pesti szobrok. 2. Márton László: Kiskirálylány...............................................................................38 Hollós Máté: Zeneéletünk látlelete..............................................39 Heller Ágnes: Mózes, Hszüan-Csang és a történelem (Fordította: Stébel Éva)............................................................40 * Polcz Alaine: Meghalok én is? (Földes Anna)..........................44 Drágakő (Józsa Ágnes)................................................................44 Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (Stuber Andrea).......45 Ironikus alapállásban (Nádra Valéria)........................................45 Ki mit áll/állít (ki)? Stúdió '93 (Szegő György)..........................46 A Kritika postájából........................................................................47 Kossuth Lajos: Előfizetési hirdetés............................................48 TÁRSADALOMELMÉLETI ÉS KULTURÁLIS LAP Megjelenik havonta Főszerkesztő: BALOGH ERNŐ Főszerkesztő-helyettes: VÖRÖS T. KÁROLY Rovatvezetők: BOROS GÉZA, JÓZSA ÁGNES, KOVÁCS DEZSŐ, MÁTYÁS GYŐZŐ Szerkesztőségi titkár: GUBÁS M. IBOLYA Kiadja a NÉPSZABADSÁG RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Felelős kiadó: DR. BREITNER MIKLÓS vezérigazgató Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124. Telefon: 250-1680/128, 129-, 130-as mellék Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő hivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XHL, Lehel u. 10/A 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: negyed évre: 141 Ft, fél évre: 282 Ft, egy évre: 564 Ft. ISSN 0324-7775 Szedte a Népszabadság Fényszedő Kft. Nyomta: veszprémi Q® nyomda rt. 48