Magyar Pedagógia 5. (1896)
HAVAS ADOLF: Emlékkönyv, melyet Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén közrebocsát a hazai cziszterczi Rend
IRODALOM. 205 sohasem fogott csak egyetlen tanárt is üldözőbe személyes gyűlöletből vagy ellenszenvből. Bármennyire összekuszálta tehát a végzet Békési Gyulának élete fonala végét, bármennyire elhomályosult halála előtt a neve, talán önhibájából, talán s még inkább ellenségei rosszakaratából, a debreczeni ev. ref. főgymnasium, a debreczeni tankerület, a protestáns középiskolák, sőt az egész magyar tanügy csak hálás elismeréssel emlékezhetik róla, csak mély fájdalommal jegyezheti föl e korai veszteséget. Kardos Albert: IRODALOM. Emlékkönyv, melyet Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén közrebocsát a hazai cziszterczi Rend.* (Budapest, 1896. nagy 4. г., IV + 506.) A millennaris ünnep irodalmi emlékei közt bizonyára előkelő helyet fog elfoglalni az a fényes kiállítású quart kötet, mely hiteles adatok alapján, művészi illustratiókkal s a leghivatottabb szerzők közreműködésével, egységes képben tünteti fel a hazai cziszterczi Rend történetét, közhasznú tevékenységét az oktatás- és nevelésügy, a tudomány és irodalom, a lelkészkedés s a gazdaság terén. Az Emlékkönyv, melynek technikai kiállítása is minden ízében hazai termék, valóban impozáns módon tanúskodik a mellett, hogy a Rend hűségesen kezelte azt a szellemi, erkölcsi és anyagi tőkét, melyet az ország reá bízott. A cziszterczi Rend nem tartozik a par excellence tanító rendek közé, s tanítással nálunk csak a múlt század utolsó negyedében kezd foglalkozni, midőn a Jézus-társaság eltörlésével a gymnasiumi tanerők száma jelentékenyen megfogyatkozott. A Rend virágzása Európaszerte a XIII. század első felére esik, s a cziszterczi apátságok az ország különböző részein különösen a gazdasági fejlődésnek voltak hatalmas tényezői. Gazdag tapasztalatukat, szakismereteiket franczia földről, a Rend születéshelyéről, hozták magukkal, s ahol csak megtelepültek, a vadon erdőt, a * Az Emlékkönyvet Vajda Ödön zirczi apát megbízásából Békefi Remigdr., a Rend történetírója szerkesztette, egyes részeit ugyanő, továbbá Kossuba Domokos, Werner Adolf dr., Inczédy Dénes, Szenczy Győző, Piszter Imre dr., Szabó Otmár és Lővárdy Alajos írták, czímképét Benczúr Gyula tervezte. A szöveget nagyszámú illustratiók kísérik : a rend iskolái, templomai, házai, jelvényei, telepei, régibb nevezetes tagjai stb. Az emlékmű melyet Hornyánszky Viktor sajtója állított ki, könyvárusi forgalomba nem kerül.