Magyar Pedagógia 48. (1939)
CZAKÓ ELEMÉR: Magyar írást a magyarnak!
MAGYAR ÍRÁST A MAGYARNAK! a magyar beszédet, s amelyeket viszont mindenki ösztönösen tovább is fejleszt. Ez lesz az az élő betűvetési folyamat, mely a múltból fejleszti ki a jelent s melyre azt lehet mondani, hogy jövője is van. Milyenek legyenek tehát az egyszerűsített magyar nemzetiracionalizált és nacionalizált) betűk? Nemzeti jellegűek. Azoknak a nagyjainknak kezeírásából induljanak el, akiknek szellemi öröksége is a miénk. Köznapi használatra »kiírott« alakzataiban megtaláljuk azokat az egyszerű és jellegzetes hajlásokat, rezdüléseket, vonalvezetéseket, formaképzéseket és elrendezéseket, melyekben egyéniségükből is visszatükröződik valami. Egy egyéniség ízlése egymagában véve csak kis patak, de sok kis magyar patakból lesz a nemzet etnikumának nagy folyója. Lütterlin, Barless, Legrün, Pfaltz, Lutter és Jovicza tiszteletreméltó megoldásai helyett jöjjenek segítségünkre a magyar tollnak hősei: Zrínyi, Kazinczy, Lévay, Kossuth, Jókai, Ady s mind ahány, kik a betűk tartalmi részén kívül annak formai megjelenítésével is támogatni képesek. Csokonai vagy kortársa, Katona István történetíró betűiből egymagából a legnemesebb magyar ábécét lehetne összeállítani. Nem szépírást akarunk, hanem köznapi használatra szánt gondolatrögzítő segédeszközt, amelyet azonban ne csak jól lehessen írni, hanem olvasni is könnyű legyen. Kisebb parádé mellett több értelem legyen benne, s a legegyszerűbb munkásember is erőltetés nélkül birtokba vehesse. Ez a magyar művelődési közösség legszélesebb alapja. Az oktatás egyszerű legyen. Az illetékes felsőbb hatóságoknak dönteniök kell a felől, hogy mindig csak egyfajta iránybetű legyen kijelölve a tanítás számára. Az élet úgyis módosít mindenen, de az iskola ne legyen zavarok keltője. Vezérkönyv és tanfolyam helyett elég egy bőséges magyarázat és mintalap (betűkapcsolással, számjegyekkel és írásjelekkel). A kapcsolásnak csak egy szabálya van: a betűtestek lehetnek különböző nagyságúak, de a betűk közti térfogatoknak azonos területi nagyságuk legyen. Minthogy írni nem könnyű, de olvasni még mindig nehezebb, kívánatos, hogy aki tanít, az maga is tanulja meg a magyar nemzeti betűvetést. Ne csak azért, hogy teljes meggyőződés töltse el, hanem azért is, mert a legjobb tanító mégis a jó példaadás. A megtanuláshoz pedig csupán elhatározás kell, más semmi. Még a felnőttek is csatlakozhatnak a magyar íráshoz maguktól. A MAGYAR NEMZET ÍRÁS KIALAKÍTÁSA. Bokrétába kötöttük a magyar kultúremberek kezeírásából javasolható alapformákat (iránybetűket, betűvázakat).