Magyar Pszichológiai Szemle 22. (1965)

1965 / 1-2. szám - GEGESI KISS PÁL: A pszichológiai kutatás elméleti és gyakorlati eredményei és perspektívája hazánkban, különös tekintettel felszabadulásunk 20. évfordulójára

hazánk minden jószándékú, becsületes embere közreműködött a fasizmus által a végveszély szélére taszított ország újjáépítésében. Nem felejtjük azt sem el, hogy a fasizmus szétzúzását, a szabadságot a világ első szocialista államának, a Szovjetuniónak dicső hadserege tette lehetővé. A Vörös Hadsereg fegyveres erő­feszítései és áldozatai, majd a magyar kommunisták vezetése és a magyar nép összefogása nélkül hazánk nem tudott volna felemelkedni és nem lett volna meg a tudósoknak az a lehetősége, hogy elérjék tudományos eredményei­ket. Ez az a kiinduló pont, ez az alap, amire a minket ma közelről érintő spe­ciális munka, a pszichológiai munka is alapjaiban felépült. A pszichológia területén is — mint más tudományágakban — a szervezd és a tartalmi munka egybekapcsolódása hozta meg az eredményeket. Hangoz­tatni kell, hogy a kétféle tevékenység: a szervező és a tartalmi munka nem választható el élesen egymástól. Eredményes tudományos és hasznos gyakor­lati munkát csak jól szervezett keretek között lehet végezni. A jó szervezés nem öncélú, hanem mindig a tartalmi munka eredményességét szolgálja. I. Szervező munkánknak csak a legfontosabb eredményeit foglaljuk össze. a) Folyamatosan megjelenő tudományos kiadványaink vannak: a Pszichológiai Tanulmányok évente 40 ívben megjelenő kötetei, és az évente ugyancsak 40 ív terjedelemben 4 füzetben megjelenő Magyar Pszichológiai Szemle. E két folyamatos leadványunkban az új tudományos eredmények mellett megtalálja az olvasó a hazai bibliográfiát és a legfontosabb külföldi folyóiratokban megjelent közlemények, a legújabb könyvek, a kongresszusok ismertetését. Ezen túl évente 210 ív terjedelem keretei között könyvet adunk ki: hazai szerzők monográfiáit, külföldi szerzők művei fordításait és kisebb monográfia-sorozatban a gyakorlat számára legfontosabb kérdések feldolgozását. b) Központi szervező, irányító, ellenőrző fórumunk van: a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége mellett működő Pszichológiai Bizottság. E bizottság akadémiai tudományos osztály jelleggel működik, tudományos osztályt megillető önálló hatáskörrel. A Pszichológiai Bizottság támogatására megfelelő adminisztratív, szervezési és gazdasági munkatársakkal jól működő szaktitkárság dolgozik. c) Sikerült elérnünk, hogy pszichológiából önállóan lehet tudományos fokozatot szerezni. A Tudományos Minősítő Bizottság keretén belül Pszicho­lógiai Tudományos Minősítő Bizottság működik. Ez a többi tudományág szak­­bizottságaihoz hasonlóan intézi a pszichológiai tudományos káderutánpótlás ügyeit. Eddig hazánkban 2 fő szerezte meg a pszichológiai tudományok dok­tora és 11 fő a pszichológiai tudományok kandidátusa fokozatot. d) A Tudományos és Felsőoktatási Tanács által kijelölt Koordinációs Bizottság működik. E bizottság intézi az országos tudományos tervben szereplő pszichológiai tudományos munkák koordinálását. e) Kiemelkedően fontos szervezési eredmény, hogy Magyar Pszichológiai Tudományos Társaság működik hét tudományos szekcióval. f) 1965. január 1-től a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége ide­vonatkozó határozata értelmében jogilag létezik a Magyar Tudományos Aka­démia Pszichológiai Kutató Intézete. Ezzel betetőződött az a szervezési munka, amely az Akadémia Gyermeklélektani Intézete újjászervezésével, ezen belül új tudományos osztályok létrehozásával indult meg. Ezen kívül több egyetemi, 2

Next