Magyar Shakespeare-tár 11. (1919)

Értekezések - Elek Oszkár: Shakespeare a magyar irodalmi köztudatban (Első közlemény)

124 Elek Oszkár: Shakespeare a magyar irodalmi köztudatban Lonkai a Túlvilági levelekben (1850.) leírja, hogy mikor a költők csillagának égenében időzött, Kisfaludy Károly szel­lemének ezt mondta : «. . . . ott megy lent a barátom, Shakes­peare műveit viszi a kezében, s azon gondolkodik, mennyi hasonlatosság van Shakespeare és Czakó szelleme között?»­ Severusnak a Honderű-közölte éles támadása ismétlődik meg Lonkainál abban a gúnyban, mely kipellengérezi Czakó és Shakespeare egymás mellé állítását. Jóval komolyabbak Obernyik Károly és Bozzai Pál Sh.­­emlegetései. Obernyik úgy találja, hogy Shakespeare Hora- I­tiusnak «nnl admiralis szabálya alól «mindenkor» kivétel.1­2 Őt Obernyik is, mint annyi más, feltétlenül csodálatra ser­kentő lángelméül becsüli. Bozzai Pál 1850 novemberében Theresienstadtból írott levelében arról számol be, hogy sivár fogsága rideg magá­nyában Sh. üdíti fel: «Most mindig Shakespearet forgatom. Nem győzöm eléggé olvasni. Minden új olvasás új szépséget fedez fel*. . .». Őszinte, czikornyátlan vallomás ez a Shakes­peare költészete-nyújtotta nemes gyönyörűségről.­ ­ Hölgyfutár, 1850 máj. 18. sz., 486. 1. 2 Pesti Röpítők, 1850. I. 92. 1. 3 Bozzai Pál: Irodalmi Hagyományai, Olcsó Könyvtár, 145. 1.

Next