Magyar Szépirodalmi Szemle, 1847. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)
1847-05-23 / 21. szám
MAGYAR SZÉPIRODALMI SZEMLE. KIADJA A KISFALUDY-TÁRSASÁG. Pesten. máj. 23.1847. 21. sz. LYRAI KÖLTÉSZET. Daijka Gábor Versei. Csokonai levele Kazinczy Ferenczhez *). Tekintetes úr! Kevés rubrikából álló boldogságomnak egy édes részét teszi az, hogy a tek. urnak, a kit a világ előtt mint gyengéded és csekély ízlésemnek legfőbb mesterét tisztelni becsületemnek tartom, szívességét újonnan érezhetem. Ösztön ez énnekem annak megérdemelhetésére; ösztön arra a kevélységre, melylyel a kevélyeket fogadni bátorkodom. Dayka verseit a tek.or velem is közleni méltóztatokt: vajha bizodalmának megfelelhetnék! Ami engemet illet, mindent megteszek, a mi tőlem kitelhetik, s örömömnek tartom, ha Dayka árnyékának s az ő nemes tisztelőjének és barátjának legkisebben is kedves dolgot csinálhatok.— Hogy pedig vagy kevesebbet ne tegyek, mint a mennyit várnának, s negligentiával ne vádoltatódjam, vagy többet bátorkodván keltetinél, vakmerőnek és durczás Aristarchusnak ne mondassam: provinciám határinak környülirását kikérni, s magamnak arról való gondolatimat közleni kívántam. Erre a czélra szolgálnak az itt következő Jegyzések és említések a Dayka verseire. — I. Versezet. A virtus becse (Kazinczy kiadásában 1833. Toldy által 17. 1.). Ez az első szerzemény remek, s méltó a maga nemes tárgyához, méltó egy Kazinczy barátjához. De ha már a h betű ellehellését kiállhatjuk * E criticai levelet másolatban Kazinczy Gábor szívességéből leírom, ki azt velem ezelőtt több évvel közlés kiadását megengedő. Ezen joggal élhetni remélvén, a magyar szépirodalmi criticához érdekes adatot vélek benne közleni olvasóinkkal; — annyival inkább, mert Schedel (Nemzeti Könyvtár, Második Folyam, Csokonai élete, LXIV. 1. 2. sz.) elveszettnek hitte ezt. Erdélyi.